Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avar kori emlékanyaga III.

e nemben korai formát képvisel és teljesen beleillik az, 1. sír fülbevalója és a 9, sír övgarnitúrája alapján megvonható időkeretbe, a VII. század második felébe, A 8. sír fülbevalójából egy példány volt a sírban, de ennek is csak az arany esüngőrésze jutott a múzeumba, a csüngő fülében benne maradt bronz fülkarika töredékével. Feltűnő, hogy e példánynál a kora-avarkori lemezes gömbcsüngők mennyivel nagyobbak, és idegen a kora-avarkor ötvösművészetétől a granulácio vonalas felrakása is, amelyet a 8. sír gömbjén helyenkint megfigyelhetünk. Kovrig Ilona az alattyáni temető anyagára támaszkodva nagy bizonysággal mutatta ki, hogy a kis méretű bronz és ezüst lemezes gömbcsüngők mind, az aranyból valóknak pedig nagy többsége a VII. század közepe táján készült és viseletük, még a VII. század folyamán megszűnt. Az arany gömböcskés fülbevalók kis része, készítésük kezdete a kora-avarkorba vezet vissza bennünket.

2

' A 8. sír fülbevalója a fentiek értelmiében nagy valószínűséggel a VII. század közepe táján készült, esetleg korábban. Ez utóbbi ellen szól a csüngő és a karika kétféle anyaga, viselésének későisége mellett szól az a körülmény is, hogy nem párosan jutott felszínre. Mindenesetre korban a többi nagyrédei fülbevaló és az övgarnitúra mellé sorolható, a középső avarkorba, mint ennek az időszaknak egyik korai lelete és az eddig tanulmányozott nagyrédei leletek legkorábbika. GYÖNGYÖK Nyakfűzérbe való gyöngyök az 1., 3. és a 7. sírokban voltak. A 7. sírban a jobb csukló belső oldalán is volt gyöngy; talán olyan karkötőt díszített, amelynek többi része romlandó anyagból készült. Míg a 7. sírban eltemetett nő 42—51 éves volt, addig az 1. és 3. sírban fekvők serdülőkorban haltak meg. Kevés gyöngyfajtát találtunk. Nyomott gömbformájú és zömök hengeres sárga és fekete üvegpaszta szemeket; a sárgák kásanagyságú apró darabok, közülük a legtöbb a feltárásnál szétmállott. Szerepelt néhány világoszöld apró gömbformájú üvegszem. Egy kék üvegpasztából való lecsiszolt sarkú hasábforma feküdt a jobb csuklónál (a 7. sírban). A középső-avarkor gyöngyszem típusait Kovrig Ilona behatóan tanulmányozta és arra az eredményre jutott, hogy a sárga és fekete ,,kása"-szemek uralkodó típust képeznek a kissé nagyobb zöld és fehér gömbös üveggöngyökkel és bikonikus kék pasztaszemekkel együtt. Most jelentkeznek először a kuboktaedrikus pasztaszemek, a lecsiszolt sarkú hasábformák karneolból. A kora-avarkor szemes gyöngyeit csak itt-ott néhány darab képviseli.

28 A gyöngyök kormeghatározó értékét különösen a csehszlovák kutatók egy részo kétségbe vonja.

29 Ez úgy látszik, hogy bizonyos félreértésből származik. A gyöngyök típusai általában lefelé, terminus ante quem jelentenek időrendi támpontot, másrészt a nyakfűzér szemösszetételét és nem egyes kiragadott formákat szükséges vizsgálni. Egyes fajták igen sokáig népszerűek maradtak, de a nyaklánc jellege híven tükrözte a mindenkori divatot.

30 A sárga és fekete „kása"szemek később is, a VIII. században is ékesítették a nyakláncot, de csak rövid sorozatokban, másfajta gyöngyökkel keverve. A később nagy ritkán előforduló, egynemű apró szemekből készült nyakfűzérek nem szabályos gömb- vagy ko27. Kovrig, Alaítyán, 136., 143. 28. Kovrig, Alattyán, 143. 29. Cilinská, Nővé Zámky, 158. 46