Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Bakó Ferenc: A múzeumi munka 1967-ben

A MÜZEUMI MUNKA 1967-BEN A Heves megyei múzeumi szervezet és központja, az egri Dobó István Vármúzeum 1967. évi munkája szervesen illeszkedik az ötéves tervben megfogalmazott célokhoz és feladatokhoz, az év munkájának eredményei ennélfogva jórészt kapcsolatosak az előző évekével és ugyanakkor magukban rejtik a tervidőszak hátralevő részének fő feladatait is. A megyei szervezet egységeiből a központon kívül még a gyöngyösi Mátra Múzeum kollektívája végzett a népművelési tevékenység mellett tudományos gyűjtő, feldolgozó és megőrző munkát, is. A két múzeumban össziesen hat főfoglalkozású kutató tevékenykedetít, s a tervezhető munka legnagyobb részét ők végezték el. Muzeológusok Egerben: Bakó Ferenc néprajzszakos, megyei múzeumigazgató, Szabó János népvándorláskoros régész, igazgatóhelyettes, dr. Korompai János irodalomtörténész muzeológus, Kovács Béla középkoros régész, Rozsnyói Márton segédmúzeológus és Kecskés Féter néprajzszakos segédmúzeológus. Gyöngyösön az egyetlen kutatói állást Nagy Gyula igazgató töltötte be, aki zoológiai és helytörténeti kutatást végzett. A szervezet mellékfoglalkozású kutatókat is foglalkoztatott: Egerben Dancza János legújabbkori történészt és Jablonkay József entomológust, Gyöngyösön pedig Molnár József helytörténészt. Az egész hálózat területén adódó feladatokat egri székhellyel két restaurátor és egy mellékfoglalkozású fényképész látta el. Az eddig felsoroltakkal együtt az adminisztrációs és kisegítő munkaerők, valamint a Párád, Verpelét, Kisnána, Heves kiállítóhelyeken működő összes dolgozók létszáma az 1967. évben 77 volt. A tudományos kutató munka — a tárgyi gyűjtés és a témagyűjtés egyaránt— az egyes múzeológiai szaktudományok területén felmerülő leletmentések mellett néhány kiemelten kezelt, jelentősebb témára koncentrálódott. Közöttük legjelentősebb volt a Visoíita község határában megindult és a falu teljes áttelepülését igénylő nagyberuházást megelőző kutatások megindulása. A mintegy tíz évre tervezett régészeti, néprajzi, antropológiai, szociográfiai anyag- és adatgyűjtésből ez évben az archeológusok és az etnográfusok munkája kezdődött el. A régészeti kutatás előbb egy kevésbé jelentős, Árpád-kori telepet tárt fel, majd a falu keleti szélén egy, a pilinyi kultúrába tartozó, nagyobb kiterjedésű telepet. A viscntai régészeti tervek kialakítása érdekében a Művelődésügyi Minisztérium és az Ásatási Bizottság szakértőinek részvételével konferenciára ültünk össze, amely végül meghatározta a legcélszerűbben követhető irányvonalat. A veszélyeztetett területen kínálkozó számos lelőhely között szelektálva, alaposabb kutatást csak a népvándorláskori, Árpád-kori és késő-középkori lelőhelyeken kell majd végezni. Ezt nemcsak a terepbejárások eddigi eredményei indokolják, hanem a területnek, a Mátra déli oldalának jelentős szerepe ezekben a korokban 367