Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában I.
forduló táján a városi politika hangadó alakja volt. Ö terjesztette elő a határozati javaslatot, amellyel 1899-ben Gárdonyi a várostól előkert létesítésére ingyen telket kapott. Balassa József. (21) Nagy elismerés, hogy Gárdonyi színdarabját a számos tankönyv írója és ismert szótárkészítő mintaképpen akiarja felhasználni. Gárdonyi Géza írásai korán belekerültek az elemi iskolai és középiskolás tankönyvekbe. Bangha Béla. (25—30) A levelekből kitűnik, milyen erőfeszítéseket tett a katolikus sajtó akkori vezére Gárdonyi megnyerése érdekében. Jellemző, hogy az író még 1917-ben is név nélküli közlésre adót anyagot. Bársony István. (31—38) A nyolc levél kezdetben szorosabb, később inkább formálissá váló baráti kapcsolatról árulkodik. Beöthy Zsolt. (43—49) A nagyhatású irodalomtörténész és esztéta véleményét Gárdonyi nagyra tartotta. Ezért küldte meg neki sok művét véleményezésre. Barátságuk — a hosszú időt felölelő levelezés tanúsága szerint — fokozatosan bensőségessé vált. Bükéi Ferenc. (51—52) Székesfehérvári plébános. Személyesen is felkereste Gárdonyit. Látogatásáról a Fejérmegyei Napló 1921. jún. 14—17-i számában írt. Csórja Zoltán. (64) A Csórja család Egerben Gárdonyi szomszédja volt. Csórja Zoltán a nagy dohányosként ismert írón, a „szomszéd bácsin" akart segíteni. Hasonló gondra világít Kállay Miklós 195. szám alatt bemutatott levele is. Dankó Pista. (65—78) A most tárgyalt Gárdonyi-levelezés egyik legérdekesebb része Dankó Pista tizennégy levele. Gárdonyi Géza szegedi újságíróskodásának éveiben (1888—90) alakult ki barátsága a nótaszerző cigányprímással. Ez a barátság Dankó haláláig (1903) tartott és Gárdonyiban mély nyomot hagyott. Dankó Pista gyakran és szívesen fordult Gárdonyihoz segítségért. Nemcsak szöveget kapott tőle nótáihoz, eligazítást szövevényes gondjaiban, tanácsot a szőlőtermelési kísérletekhez, hanem baráti kölcsönöket, anyagi támogatást is. Ez utóbbi különösen fontos volt a gyakori pénzzavarral küszködő zenésznek. Gárdonyi gondosan megőrizte Dankó Pista emlékét. Az egri múzeumban található a muzsikus Gárdonyinál „elzálogosított" cimbalma és néhány húr Dankó hegedűjéről, amit az író — sajátkezű feljegyzése szerint •— barátja halálakor vett le. Gárdonyi lelkesítette Dankót önéletrajza megírására 26 és feltételezhető, hogy a Gárdonyi József által kiadott Dankó-éleitrajzban 2 ' szintién sok Gárdonyi Gézától eredő részlet húzódik meg. Az emlékmúzeum gyűjteményéhez tartozik egy San Remo-i fénykép Dankó Pistáról és feleségéről a tengerparti sétány pálmái alatt. A kép hátoldalán ez a dedikáció olvasható : Gárdonyi Gézának, az én legkedvesebb barátomnak szíves emlékül az idegenből. San Remo 1898. nov. 20. Dankó Pista. A bemutatott levelek összefüggően tanúsítják a barátság szoros jellegét és sokoldalúságát, a szereplők életkörülményeit és vitáit. Ugyanakkor bepillantást engednek egyes kortársak jellemébe is. A levelek túlnyomó részben abból az időből erednek, amikor Dankót tüdőbaja gyógyítására San Remóba küldték barátai. Az eredeti szellemet sugárzó levelek közül kiemelkedik a Monte 26 Dankó Pista, önéletrajz. Jövendő, 1903. ápr. 12. 7. sz. Egyesek ezt az írást is Gárdonyinak tulaj donították. 27. Gárdonyi J., Dankó Pista (Gárdonyi hegedűse). 1935. 355
