Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában I.
Carlo-i játékbarlangot leíró. A három utolsó : — valószínűen korábbi keletű ^-^ levél írásának időpontja nehezebben állapítható meg. Dezső József. (80—81) Színész, a Nemzeti Színház tagja, Ligeti Juliska férje, a Műkedvelő с lap szerkesztője. Gárdonyinak többször volt kellemetlensége mások azonos neve miatt. Végül kérésére a belügyminiszter a Gárdonyi hevet védetté nyilvánította, tehát azt más nem vehette fel. Elek Oszkár. (87) Abban az időben széles körű akció indult Gárdonyi megnyerésére az aradi kultúrpalota igazgatói állásába. Az író — félve az életkörülmények ilyen alapvető megváltoztatásától és az Egerhez ragaszkodás eredményeképpen — ellenállt e kísérleteknek. Endrődi Sándor. (88—99) A levelek szoros szemléleti azonosságú barátok mély érzéseiről tanúskodnak. Kiemelkedő érdekességü a Gárdonyi Kisfaludy Társaságbeli tagságával foglalkozó (90) felháborodott hangú levél. Ezzel az esettel Gárdonyi más barátja és kortársa is foglalkozott. (Lásd például Herczeg F. 180. sz, alatt bemutatott levelét.) Fény éri Mór. (112) Évtizedeken át színészkedett és több színdarabot írt. Keserű hangú bírálata illetékes véleményének tekintendő és rokon Gárdonyi véleményével az akkori színházi viszonyokról. Fényes László. (113) 1894-től újságíró. 1910-től az Est munkatársa. 1917ben pártonkívüli, de a Károlyi-párthoz közel álló képviselő. 1918 októberében a Nemzeti Tanács tagja és a nemzetőrség kormánybiztosa. 1919-ben vád alá helyezték, 1926-ban emigrált és 1944-ben Amerikában halt meg. — Gárdonyit Mesternek szólítja és a leghizalmasabban tárja fel előtte személyi viszonyait. Feszty Árpád és Feszty Árpádné. (114—160) A művészházaspártól eredő 47 levél a most bemutatott anyag leggazdagabb része. A levelek felhasználását nehezíti, hogy Fesztyék nem írtak keltezést. Gárdonyi egy tőlük kapott levélre hónapot és napot jegyzett fel, egy borítékon és egy zárt levelezőlapon postabélyegző található 1901-ből, illetve 1902-ből, ezenkívül a levelek tartalmából négyöt esetben állapítható meg a keltezés időpontja. A levelek 1900 és 1914 közötti évekből valók, de ezen belül túlnyomó részük 1900 és 1903 közötti. Gárdonyi és Fesztyék barátsága még a legelső levélnél is évekkel korábbi keletű. Feszty Mása említi 28 , hogy „Gárdonyi még mint tanító és újságíró kezdett szüleim házrba járni". Gárdonyi volt az 1896-os ezredéves ünnepségre készített híres Feszty-körkép, a Magyarok bejövetele titkára. Később is sok baráti szívességet tett Fesztyéknek. Közismert, hogy a Feszty-szalon az akkori magyar főváros nevezetességéi közé tartozott. Az ott megnyíló társasági lehetőségek, az ott kezdődő ismeretségek és barátságok nem voltak elegendöR, hogy Gárdonyit visszatartsák a fővárosban. Tény, hogy Egerbe költözése után is visszajárt a Feszty-házba, de sokkal ritkábban, mint ahogyan hívták és a kapcsolat fokozatosan gyengült. A levelekben többször említett (Szarvassy) Margitot feleségül szánták Gárdonyinak. Frinth (Borsodi) László. (165—167) Tanító, Gárdonyi iskolatársa, évtizedeken keresztül barátja és házának gyakori vendége'. A néhány egri közé tartozott, akiket az író mindig szívesen látott beszélgetésre. A bor nyelvezetének egyetlen bírálója. Ö adta a Boldog halál szekerén történetmagját. 29 A palóc nép 28. Gárdonyi 3., Az élő Gárdonyi. II. 241. old. 29. Gárdonyi J., Az élő Gárdonyi. I. 305., 308., 310. old. 3:б
