Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Szilágyiné Cziffery Gabriella: Az egri vár bástyái alatti tufarétegek középső-miocén flórája

6—8 mm széles. Töredékes voltuk miatt is pontosan megállapítható, hogy ehhez a fajhoz tartoznak. összefoglalás Mivel igen töredékesek a növénylenyomatok, hiába vannak aránylag nagy számmal, a meghatározott növényegyüttesből a fajok kétséges volta miatt sem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a flóra együttes a torfonra utal. Ez különösen a Myrsinites néven közölt maradványok alapján gondolható. A fajok közül elég nagy százalék utal kiegyenlített éghajlatra, de aránylag kevés csapadékra. Ilyen fajta éghajlat a tortonai emeletben uralkodott. Mindezek a megállapítások mellett csak feltételezhetjük a felső-helvét egy késői szakaszát, vagy pedig a tortont. Pontos megállapítást csak akkor tehetünk, ha ebből a rétegből a későbbiek folyamán több és jobb megtartású anyag fog előkerülni. Schrifttum: 1. Andreánszky, G.: Neue und interessante tertiäre Pflanzenarten aus Ungarn. (Annal. Hist.-nat, Mus. Nat. Hung. n. ser. 6. 1955b. p. 37—50. — 2. Andreánszky, G.: Neue und interessante tertiäre Pflanzenarten aus Ungarn. IL (Annal. Hist.-nat. Mus, Nat. Hung. п. ser. 7. 1956. p. 221—229. — 3. Andreá.nsizky, G.: Die Flora der sarma

tischen Stufe in Ungarn. (Budapest, 1959. pp. 360.) — 4. Andreánszky, G. : Contributions à M connaissance de la flore de l'oligocène inférieur de la Hongrie et un essai sur la reconstitution de la flore contemporaine. (Acta Bot, Acad Se. Hung. 5. 1959, p. 1—37. — 5. Andreánszky. G.: Contributions à la connaissance de la flore de l'oligocène supérieur de la briqueterie Wind près d'Eger (Hongrie septentrionale) (Acta Bot, Acad. Se. Hung. 8. 1962. p. 219—239.) — 6. Andreánszky, G.: Beiträge zur Kenntnis den unteroiigozänen Flora der Umgebung von Budapest. (Acta Bot. Acad. Sc. Hung. 9, 1963, p. 227—257.) — 7. Andreánszky, G. : A nö vény földrajzi táj változásai Eger környékén a harmadidőszak folyamán. (Wandlungen der pflanzengeographischen Landschaft in der Umgebung von Eger /Oberungarn/ während des Tertiärs) (Egri Múz. Evk. 1, 1963. p. 39—53.) —• 8. Andireáinszky, G.: On the Upper Oligocène flora of Hungary. (Studia Biol. Acad. Sc. Hung. 5, 1966. pp. 150.) — 9. Andreánszky, G.: Ergänzungen zur Kenntnis der sarmatischen Flora Ungarns. IV. (Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. torn. 58. 1966. p. 141—159.) — 10. Andreánszky, G.: Növényfajok, fajcsoportok és nemzetségek a hazai harmadidőszakban. (Über die Lebensdauer der Pflanzenarten und Gattungen im ungarischen Tertiär.) (Egri Múz. Évk. 4, 1966. p. 7—20.) — 11. Andreánszky, G.—Kovács, É.: A tölgy rokonsági köre az Eger melletti Kiseged alsó oligocén flórájában. (Der Verwandtschaftkreis der Eiche in der unteroiligozänen Flora von Kiseged bei Eger. (Oberungarn.) (Egri Múzeum Évk,, 2., 1964, p. 7—42.) — 12. Cziffery— Szilágyi, G.: Nouvelles données sur la flore sarmatienne de Felsőtárkány. (Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung., п. ser. 7, 1956. p. 231—238.) — 13. Cziffery—Szilágyi, G.: Beiträge zur Kenntnis der Tertiärflora Ungarns. I—III. (Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung., 53, 1961, p. 35—48.) — 14. Cziffery—Szilágyi, G: Beiträge zur Kenntnis der Tertiärflora Ungarns. IV—V. (Ann." Hist.-nat. Mus. Nat. Hung., 55, 1963, p. 51—56.) — 15. Kovács, É. : Összehasonlító flóra és vegetációtanulmányok Bánhorváti és környékének szarmata növénymaradványai alapján. (Comparative studies on the Sar27