Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Dancza János: Heves megyei internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban

..Irkutszkban a forradalmi bizottság azonnal jelentette Moszkvába Leninnek, hogy visszaszerezték az ország aranytartalékát. Erre Lenin utasítására megbízható őrséget szerveztek. A 30. lövészhadosztály 262-es krasznoufimszki lövészezredének 3. zászlóalja látta el az őrizetet. Ezek a katonák a keleti fronton vívót;: harcokban annyira kitüntették magukat, hogy rájuk esett a párt választása. Erre azután az ötödik hadsereg forradalmi haditanácsa és az irkutszki kormányzóság forradalmi bizottsága Alekszandr Afanaszjevics Koszuhin elvtársat nevezte ki a vonat parancsnokának. A vonat március 22-én indult el Irkutszkból és 23-án érkezett Zima állomásra, ahol 11 napig vesztegeltek, amíg az íja folyó hídját rendbe nem hozták. A híd csak ideiglenes volt és nem bírta volna el a roppant súlyú szerelvényt, s ezért a vöröskatonák és a munkások a csikorgó hidegben egyenként tolták át a hatalmas vagonokat a hídon. Ugyanezzel a módszerrel vitték át a szerelvényt az Uda, majd a Birjuza folyók hídján is. Acsinszk állomáson vettük át a vonat őrzését és kíséretét az említett 3. zászlóaljtól. Koszuhin elvtárs itt elbúcsúzott a katonáitól, mert ő továbbra is velünk maradt. Az aranykészlet átvételéről készült jegyzőkönyvet én szerkesztettem és azt aláírták Varga István ezredparancsnok, Koszuhin elvtárs, és a vonatot kísérő banktisztviselők. Ezek az emberek a kazáni bank alkalmazottai voltak és nemcsak mindenüvé követték az aranykészletet, de pontos feljegyzéseket készítettek a felhasznált összegekről is. Az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy a kazáni bankból elrabolt 651 millió aranyrubelből Kolcsak 240 millió rubelt pocsékolt el fegyvervásárlásokra és egyéb felszerelásekre. Persze, támogatta belőle a többi ellenforradalmár vezéreket is, mint Gyenyikint, Jugyenyicset, Szavinkovo'c és Szemjonov atamánt. De ennek az óriási vagyonnak túlnyomó része mégis csak Amerika, Franciaország, Anglia éis Japán tőkéseinek zsebébe vándorolt. A jegyzőkönyv eredetijét a Magyar Néphadsereg Hadtörténeti Intézet és Múzeumának ajándékoztam. Régebben megjelentek különböző sajtóközlemények, melyek úgy tüntették fel Zalka Máté elvtársat, mint az ezred és az aranyvonat parancsnokát, közlések tévedésen alapultak, mert amint a jegyzőkönyv is igazolja, a vonat parancsnoka Varga István volt. Zalka elvtárs a vonat kíséretében mint zászlóaljparancsnok vett részt. A 11 vagonban elhelyezett aranyszállítmányt a kíséret, illetve az őrség kocsijából álló szerelvény egészítette ki. A mozdonyon gépfegyver volt elhelyezve és minden vagonon szuronyos, lövészre kész fegyverrel állt az őrség. Egyetlen alkalommal kíséreltek meg támadást a vonat ellen lovas kozákok, de a kíséret olyan hatalmas tűzerőt képviselt, hogy pár perces lövöldözés után az életben maradt támadók bemenekültek az erdőbe. Hogy a hosszú úton a kíséret ne unatkozzon, előadásokat tartottunk számi'kra. A legfrisebb újságokat lefordítottuk magyar nyelvre és így a kíséret zömét képező harcosok is állandóan tájékoztatva voltak a legfontosabb eseményekről. Lenin utasítása az volt, hogy az aranyvonatot Moszkvába kísérjük. Csakhogy ez sok és komoly nehézségekbe ütközött. Az arannyal megrakott hatalmas vagonok súlya jóval meghaladta a normális terhelésű vagonok súlyát, és a sebtében helyreállított hidakon és pályatesteken bizony kockázatos volt ilyen súlyos szerelvényt vontatni. Különösen Kazán és Moszkva közt volt bizonytalan a helyzet, mert ezen a területen nagy távolságon ideiglenes hidak és pályatestek voltak. Leninnek mindennap jelentést kellett adnunk és Kazánból ezt is jelentettük. Lenin úgy rendelkezett, hogy az aranykészletet helyezzük el a Kazáni Állami Bankban. A szovjet állam aranykészlete tehát két év múltán visz122