Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Dancza János: Heves megyei internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban
szakerült oda, ahonnét Kolcsak elszállíttatta. Az aranyrudak és a rubelek lezárt, közönséges lőszeres ládákban voltak elhelyezve. Ezeknek a ládáknak a két végén fülük van, hogy két ember megfoghassa. Az őrség tagjai hordták be az értékes szállítmányt a bank raktárába. Magam is segítettem ebben a munkában, és bizony alaposan meg kellett két embernek egy ládát emelni, olyan súlyos volt. ; ' Kazánban Pogonyi széles körű tevékenységet fejtett ki. Volt könyvtáros, és emellett orosz nyelvű újságokat és brosúrákat fordított magyarra. Az öt pártiskola közül egynek az előadója volt, ahol Bogdanov nyomán gazdaságpolitikát adott elő. 1921 május havában a moszkvai központ rendelkezésére bocsátották ahol tolmácsként működött, s közben brossurakat fordított magyar nyelvre, de az agitátorképző iskolákon előadóként is szerepelt. Működéséről a Horthy rendőrsége még a következőket derítette fel: ,,1921 szeptemberében a központi iroda földalatti munkára Bécsbe küldte, ahol a „Proletár" szerkesztőségében kellett jelentkeznie. Ellátták egy öltöny ruhával, ezenkívül egy selyempapírosra kiállított gépírásos igazolványt kapott, amely a következő szöveggel volt ellátva : „Ezennel igazoljuk, hogy Pogonyi Antal elvtársat a bécsi központnak a rendelkezésére vezényeljük." 1921 szeptemberében a szállítmánnyal haza indult. Ő Stettinben leszállt és saját költségén Hilden nevű német városkába utazott, hol állítólag egy volt hadifogoly ismerősét látogatta meg. 1922 február elején érkezett meg Egerbe. Előadása szerint akarattal kerülte el Csótot, mert félt, hogy az oroszországi szerepléséről itt tudnak és így Zalaegerszegre internálják, annál is inkább, mert Oroszországban figyelmeztették a magyarországi fehérterrorra . A nyomozás folyamán más terhelő adatot beszereznem nem sikerült, az eljárás érdekében a további intézkedésig őrizetbe helyeztem. Csóttábor. 1922. június hó 8-án. Kotoff Olivér s. k. államrendőrségi detektív Persze Pogonyi nem kötötte Kotoff úr orrára, hogy Hildenben nem a volt hadifogolytársát látogatta meg, hanem egy illegalitásban dolgozó pártszervezettel teremtett kapcsolatot. Pogonyi elvtárs jellemző esetet említett meg a magyar fasiszta bűnüldöző szervek messzeágazó tevékenységéről. Amikor Egerben a szülei lakásán letartóztatták ,Schweinitzer rendőrfelügyelő így üdvözölte: „Ä!... Jónapot, Pogonyi elvtárs. Megismer-e? Nem emlékszem önre — mondottam. Ejnye-ejnye. Pedig Moszkvában az agitátorképző iskolában a második sorban hallgattam az Ön előadásait." És pontosan leírta a helyiséget, az előadásom anyagát és több nevet említett a hallgatóim közül. Kitűnt, hogy ezt a spiclit mint hazatérő hadifoglyot csempészték át Oroszországba. Huzamosabb ideig élt Moszkvában, ahol viszont már magyarnak adta ki magát és így jutott be az agitaterképző iskolába is. Moszkvai tartózkodása alatt sok mindent megtudott, sok nevet feljegyzett, majd az egyik hadifogoly-szállítmánnyal visszatért Magyarországra. Mondanom sem kell, hogy feljegyzései nyomán sok elvtársunkat tartóztattak le és börtönöztek be." Pogonyi Antal nem hagyta elkallódni polgárháborús élményeit. A felszabadulás után cikkekben és elbeszélésekben emlékezett az eseményekre. 1958ban a Zrínyi Kiadó jelenteti meg A tízes zárka című könyvét, amelyben itthoni börtönélményeire és a polgárháború eseményeire emlékezik. 1961-ben a Kossuth Könyvkiadó jelenteti meg Ketten a sok közül című könyvét. A regény a hadifogolytáborok különös, sokszínű életét és a magyar internacionalisták harcait 323
