Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Balassa Iván: Adatok az egri szabó céh történetéhez

adták.

20 Ezért csak egyetlen területne, a remekelésre korlátozom vizsgálataimat, mert ez sok esetben világot vet a helyi népviseletre és az uralkodó osztályok ruházatára is. 1731-ben pontosan megállapították a remekeilés feltételeit: „A mely Becsüllettes Iffiu az czéhben bé akarja magát Incorporáltatni, Tartozik illyen móddal az Remeket meg szerezni. lmo. Az Böcsülletes Czéh rendel két Mester Embert aki vele együtt az botba megyén az selem posztot meg vásárolni. 2do. Ugyan az Böcsülletes Czéh rendel két Mester Embert Nagyobbat, és kisebbet azok közül választván merje meg, és azt Arany vagy Ezüst Munkára vagy pedég Arannyal tarkán vitézkötésekre készítse el. Az, Nadrágot topánkához varja."

21 A Mária Terézia által 1775-ben kiadott szabályzat V. fejezete a mesterré válással és a reinekeléssel kapcsolatban így intézkedik: „Hogy ha valaki a Szabó Mester Legények közzül ezen Czéhben Mester lenni kívánkozni fog, leg elsőbben is Jelenő Pénzzüleg egy Forintot a Czéhnek Ládájába le teszen, az után a Czéhnek Gyülekezetiben Becsülletes Születésérül, Tanuló és Vándorló Esztendőknek helessen lett ki töltésérül bizonyság Levelét elő fogja mutattni: ezek meg lévén, hogy a Mesterségnek kötelességeit meg tudhassa, ezen Czéh-beli Articulusok minden Taxa nélkül előtte el olvastassanak, az után a Város Tanátsát minden ellendőséggel azon fogja kérni, hogy a Város Lakosai közzé bé vegye, melly iránt is bizonyossá tétettvén, hogy kitanultt Mesterségének Próbáját meg tegye, kérjen a Mesterektül egy napot Mesterségének meg mutatására, vagy is a mint mondatik, Remeknek csinálására, mellyet a Mesterek a mesterségéhez képest fognak néki rendelni, úgy pedig légyen említett Remek-munka el rendelve, hogy az sokba ne tellyen, hanem, annak hasznát venni, és áztat könynyen pénzre fordítani lehessen, melly el készített Remek ez után a Czéhbeli Mester Emberek által Városbéli Tanácstul arra rendelt Comissariusnak Jelenlétében meg vizsgáltassék, és ha valamelly kissebb hiányosságot, vagyis hibát találnak abban, az ollyant egy, két, három, leg fellyebb négy forintokkal meg válthattya; ha pedig annak el készítésében Nagy Hibák, és hiányosságot találtatnak, tehát, vagy más Remeknek Csinálására, vagy pediglen (ha a többi mesterek úgy ítélni fogják) a Mesterségének további Tanulására el igazítassék, Büntetése mind azon által a miatt ne légyen, sött ha Czéhbeli Taxául valamit előre adott volna, az is vissza adassék néki: Aki pedig helyesen elkészíti a Remeket, az ollyan a Czéhben azonnal 20. A céhek belső életét és szabályait a magyar néprajzi irodalomban legrészletesebben Richter M. István dolgozta fel. Ehhez szájhagyományt és írott anyagot egyaránt felhasznált. Munkái közül az alábbiakat említem meg: A remeklés Ethn. 28:248—260; A céhlegények gyűlése uo. 31:101 kk; Az ifjúmesterek uo. 34:156 kk; A céhmesterválasztás uo. 40:168; A mesterlegények a céhvilágban uo. 41:38, 177 kk; A mesterek a céhvilágban uo. 46:46 kk. Ezekben a dolgozataiban elsősorban a dunántúli és felvidéki céhekkel foglalkozik. A mesteravatás és mesterasztal a céhvilágban uo. 49:SG kk. c. dolgozatában, már az egri szabó céh szabályzatát is használja. Nem jelöli ugyan meg, hogy melyiket, de minden valószínűség szerint az 1.736-ban kiadottat, ugyanis az idézetek ezzel egyeznek meg, ezenkívül piros és kék ceruzával húzta alá az idézett helyeket, melyeket tanulmányában pontosan megtalálunk. Egri adatokat használ még: Az inas a céh világban с dolgozatábn Ethn. 52:218—229. Utolsó cikkének címe: Az egri mészros remeklés uo. 57:64—66. Munkásságát nemcsak azért említem meg, mert sok benne az egri vonatkozás, hanem azért is, mert az újabb irodalomban nemigen találunk rá való hivatkozást. Az egri céhek életét jól áttekinti Bertha László idézett munkája is. 21. Protocollum 1731—1880. 7. 17 Az Egri Múzeum Évkönyve 257