Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Balassa Iván: Adatok az egri szabó céh történetéhez

met szabók száma ebben az időben a 20—25 százalékot nem haladhatta meg. A céh tagságával kapcsolatban az alábbi adatokból nyerhetünk áttekintést:

17 orsz, összeírás adókivetés és más források szerint 1715 1720 1715 1718 1720 1738 1760 1766 1775 1785 1805 Szabó 8 12 19 26 33 44 50 63 62 68 67 Szűrsz. — — — — | _ — 2 7 | 22 15 1 — Ügy látszik, a XIX. század elejétől kezdve a német szabók száma megnövekedhetett a céhekben és azon belül bizonyos önállóságra is tettek szert. 1805ben, amikor a régi zászló helyett újat készítettek, a céh tagjainak száma 67 volt, és ebből 11 magyar szabó és 10 „Német Profession levő" írta alá a megállapodást. 1807-ben már külön vezetőik is vannak: „Pócs János a Német Profession Confirmaltatott Atya-Mesternek. Hasonlóan Eöregbéjáró Protmo János, kisebb bé-járó Gajger György Confirmaltattak."

18 I. Ferenc 1816-ban kelt kiváltságlevele eredetiben és egy közel egykorú másolatban található meg gyűjteményünkben. Ez a Magyar és Német Szabó Céhre egyaránt vonatkozó szabályzatokat tartalmaz 21 pontban. Az előzőkhöz viszonyítva a céhmester hatáskörének bizonyos szűkítése olvasható ki belőle, intézkedéseiről rendszeresen beszámolni tartozik a negyedévenként tartott céhgyűlések előtt. A 14. cikkely pontosan szabályozza a legények „tanúság levelé"-t (Kundschaft), mely ebben az időben az egész országban egységessé vált. A rendelkezésekből úgy látszik, hogy a korábban is meglevő, a városi tanács által kirendelt komissárius befolyása megnövekedett, mely jól kiolvasható az e korból és későbbről származó jegyzőkönyvekből. A magyar és német szabók szétválásának pontos idejét nem tudtam megállapítani.

19 A választási jegyzőkönyvek a szabó céhet még 1829-ben is együttesen említik, ettől kezdve a Német Szabó Céhről az iratok nem beszélnek. Valószínű tehát, hogy a tényleges szétválás az 1820-as években történhetett meg. 1872-ben a régen idejét múlt céhrendszert az egész országban megszüntették és helyükbe az ipartársulatok léptek. Az Egri Magyar Szabó Céh is átalakult Magyar Ruhakészítő Ipartársulattá, melynek alapszabályait a minisztérium 1879-ben hagyta jóvá. A 26 pontból álló alapszabály az országos minta alapján készült, helyi vonatkozásokat nem tartalmaz. A rendelkezésre álló adatokból jól össze lehet állítani a céh egész belső életét, szokásait, szervezetét a XVIII—

XIX. században. Ezek azonban a többékevésbé egységes szabályzatok miatt alig különböznek más céh szokásaitól és ezeket már többször leírták, részben országos áttekintés formájában közre is 18. A magyar és német szabókról általában 1. Kreuz Mária, Magyar parasztviselet 1820—1867. Bp. 1956. 1:56—57. 19. Van azonban arra nézve is adatunk, hogy a német szabók privilégiumát 1821-ben erősítik meg. Vö. Bertha László i. m. 33. Ez a munka egyébként a XVIII—

XIX. századi kiváltságlevelek között a szabókét nem említi. Ugyanezt állapítja meg Eperjessy Géza i. m. 231. Feltehetően a német szabók külön céhlevelének kiadása után sem történt meg a szétválás azonnal. 256