Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Balassa Iván: Adatok az egri szabó céh történetéhez

Hogy a török uralom alatt mi történt az egri szabó céhvei, nem tudjuk, mert erre a korszakra gyűjteményünk semmiféle feljegyzést nem tartalmaz, valószínű azonban, hogy a céhek nagy része és így a magyar iparok is szüneteltek a városban.

,s Kétségtelen azonban, hogy a helyben vagy valahova elmenekülve két régi kiváltságlevelüket sikerült megőrízniök. Eger várának felszabadítása után csakhamar újra szervezkedtek, amit az eredetileg 1694-ben készített céhláda is bizonyít.

9 A ládát sokszor megújították, átfestették, azonban az eredeti felirat fedelének belsején jól olvashatóan megmaradt: A TÖRÖK KI / HAJTÁSA UT AN UJONAN KÉSZÍTETEM 1694 DIK ESZTENDŐ / BEN / / AMIDŐN MÁR AZ / EGRI B. N. SZABÖ / CZÉHNÉL 105 ESZ / TENDŐKIG SZOLGA / LATOT TETTEM. / MEG ROSKATTAM DE ÉLNEM VETET- / / ТЕМ. SŐT MOS / TANI MI NEMÜSÉGE / M SZERINT MEG UJI / ТАМ 1799 / DIK ESZ TENDŐBEN. Az eleién a megjavításának további két éve szerepel: Megújítattam 1879 és Megújítattam 1926, ami világosan bizonyítja, hogy a céhek megszűnése után is használták és őrizték a ládát.

1

" A régi kiváltságlevelük megerősítésére csak 1723-ban került sor, amelyben átírták a Hédervári László püspök által kiadott privilégiumot és azt Ш. Károly megerősítette." Ezt az átírást azonban nem ismerem. Ügy látszik azonban, hogy ez a privilégium nem volt eléggé korszerű, ezért III. Károly 1736-ban e

gy új, 19 cikkelyjből álló céhszabályzatot adott ki, ami megegyezik az ebben a korban kiadott más hasonló céhlevelekkel.

IJ Ez még az egységes szabó céhről beszél, de ennek hatásköre már nem terjed ki a középkorban ide sorolt falvakra és csak „Eger Várassában és körülötte levő Hóstátokon lakos Szabó Mesterekről" intézkedik. Ez az érdekes okmány eredetiben is fennmaradt. 3. Bertha László i. m. 32. 9. Érdemes megjegyezni, hogy a szabók után a legrégibb szabályzattal a csizmadiák rendelkeznek Egerben, de ez is csak 1695-ből származik. Ennek teljes szövegét közli Bertha László i. m. 41—47. A céhek szervezkedése azonban lassan történhetett, amit az alábbi feljegyzés is igazol: „Méltó dologh, hogy minden Mester és Kereskedő Emberek Czéhekben vétessenek. Azonban meglehet különb különb Mester Embereket egy czéhnem egy zászló alá számlálnj." Városi állapotok Egerben 1697 körül. Kandra Kabos (szerk.): Adatok az Egri Egyházmegye történetéhez. 1:162. Eger. 1885. Az országos fejlődéssel kapcsolatban 1. Epcrjessy Géza i. m. 14. 10. A céh ingóságait és felszerelését csak 1837-ből ismerjük az egyik jegyzőkönyv végén levő összeírás alapján: Az 1837 Esztendőben Május 25-én az Betses Megyei Szabó Czebeliéknél találtaiét vagyonaiknak fel jedzései rend szerint következik: 1'. Van egy kis Ládája az Privilégiumot benne tartani 2". Egy nagyobb ládája a kis ládát is benne tarthatni 3°. Egy fehér ezüstéi szövőt matériából Aranyra készült Zászlója rojtokval és viaszkos selem bé húzóval essős időben és egy sitcélo (?) forma a zászlót reá hajthatni ládájába 4". Egy Ákos tonnája négy vas abrontsba 5° Hat íehir fenyü Deszkábul készült lotszák 6". Egy Fekete Rajzoló Táblája, egy nagy léniával, és egy röffel, egy fél röffel, fetály röf fel együtt 7°. Egy hirdető réz tábla, és hat fáklyához készüli, fa tokok. 8°. hat nagyobb Sárga fáklya 9". harminc diribb darab fáklyák 10. hat darab fehir fáklyák az Misékhez és Urnapi Butsukhoz készítve 11. ötvennyoltz Tanuló levelek nyomtatva 12. egy nagy és egy kis petsét nyomója, és verőfa kalapátsa 13. Egy Tinta és Porzó tartó kalamáris és katalókus fa 14. Egy nagy pohár emlékírással és 11 kis poharak is 3on Silvoriumospohár. Protocollom 1731—1880. 11. Szádeczky Lajos i. m. 2:257., így állapítja meg, azonban máshol (1:178) azt írja, hogy a kiváltságlevelek szövege „a jászai prépost 1723-iki átiratában maradt ránk". Közelebbről meg kellene vizsgálni, hogy az évszám egyezés véletlen-e vagy a Jászói Prépostság által kiadott másolat éppen alapul szolgálhatott a III. Károoly-féle első megerősítéshez. 12. Az 1730-as évektől kezdve az osztrák központi hatalom egységesítésére törekedett az egész birodalom területén. Eperjessy Géza i. m. 20. 254