Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Balassa Iván: Adatok az egri szabó céh történetéhez

1775-ben Mária Terézia újabb céhszabályzatot adott ki, amelynek eredetije gyűjteményünkben nem található, van viszont belőle két magyar és egy német közel egykorú másolat.

13 Az új céhlevél az előbbivel szemben csak 18 pontot tartalmaz, a tartalma főbb vonásokban megegyezik az előzőével, legfeljebb az általános politikai, gazdasági és vallási változás következményei tükröződnek benne. így 1736-ban a céhbe való belépésről a következőket olvashatjuk: ..A mely próbált Iffiu Mester Legény a Czéhbe be akar állni, legh elsőben is szükség, hogy igaz Romai Catholica Hiten légyen és a Váras Purged Közibe magát incorporáltassa. . ." 1775-ben ez a feltétel már egészen más megfogalmazást kap, mert más vallásúak is lehetnek céhtagok, amint az a templom és a körmenet látogatásának körülírásából kitetszik: „Mester Emberek, Legényeik és Inassaik, akár melly Hittbe leendenek Tisztességessen meg jelenni, magokat Bötsülletesen és aitatossan Viselni köteleztettnek . . ." Tehát már más vallásúakat is felvesznek a céhbe, de azok kötelesek a katolikus egyház szertartásain részt venni. 1816-ban tovább változik e téren a rendelkezés, mert megállapítják, hogy ..Aki ezen Czéhnél Inasságra fel vétetni kívánna a lehet ugyan akár melly Törvényessen bé vett Religóju. . ." A templomba és a körmenetre való járás továbbra is kötelező. „Ez azonban egyedül a Romano katolikusokrul, semmikép se azokrul szükség érteni, kik más valláshoz tartozandó!;."

14 A Mária Terézia által 1775-ben kiadott céhlevelet kisebb-nagyobb szervezeti változások is indokolták. így ismét nagyobb területről tartozhattak a céhhez a mesterek, mint az 1736. évi rendelkezés szerint. Az 1775. évi céhlevél 7. pontjában ugyanis ezt találjuk: ,,Szabad lészen ezen Szabó Czéhnek más helyen lakcző és vidéki szabó mestereket egyenként a Czéhbe fogadni." Ez bizonyos számszerű növekedést jelenthetett, de ugyanakkor a városhoz való kapcsolatot lazította. A legfontosabb szervezeti változást a XVIII. század második felében a szűrszabóktól való elválás jelentette, mely 1775-ben következett be. Ettől kezdve Magyar és Néniét Szabó Céhről van szó és ekkor jegyzik fel a tagok névsorát is ,,Az Szűr Szabóktul való el Válás Után az új Articulus mellett állott be Leg elsőben A

J 1775."

Jj A szétváláskor a szűrszabók 22-en, az ún. „vékonyszabók" 62-en dolgoztak Egerben. A közös szőlőbirtok szétosztásakor a szűrszabók semmit sem kértek, mert a céhhez való csatlakozásukkor sem hoztak magukkal földet. Csupán néhány hordó borban részesültek munkájuk elismeréséül. Közös pénzüket a tagság' arányának megfelelően osztották ei.

16 A fennmaradt névsorokból kitetszik, hogy a céh jellege elsősorban magyar volt, a né13. Mária Terézia az összes korábbi céhlevelek beszedését elrendelte és helyettük új, egységes szövegű szabályzatot adott ki. Eperjessy Géza i. m. 2U. 14. Mindez főbb vonásaiban megfelel az országos fejlődésnek. L. Eperjessy Géza i. m. 110 kk. 15. Ennek megfelelően Mária Teréziától az egri szűrszabók 1775-ben külön privilégimot kaptak. Szádeczky Lajos i. m. 2:257. 16. Bertha László i. m. 4:1—50. 17. Protocollumok és Bertha László, i. m. 36—37. alapján. 255