Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Kovács Béla: XVIII. századi üveghuta feltárása Mátraszentimrén
Elméleti üveg 75 % kvarchomok 15 % hamuzsír 10 % mészkőliszt 1785. évi felOlvasztási veszteség Olvadék súlya használás %-ban q-ban q-ban 247,00 q 0,2 0,49 246,51 50,00 q 54,9 27,45 22,55 33,00 q 52,5 17,32 15,68 330,00 q 42,26 284,74 Ha a kb. 285 mázsa üvegolvadékbói 80 mázsa készárut termeltek, akkey csak mintegy 28 százalékát hasznosították a nyersanyagnak. A mai, fúvással történő üveggyártásnál az anyag hasznosítása kb. 50 százalékos. Ezt a szintet 1735ben. a Párádon működő huta is elérte. 2 ' Ezt nemcsak az elvégzett technológiai számításokkal bizonyíthatjuk, de azzal is, hogy a jövedelem függvényében kiszámított készáru mennyisége is tökéletesen megfelel a jelentésben szereplő súlynak. A. Veszprém megyei üveghuták termelési adataiból ugyanis az tűnik ki, hogy bármely fajta árura számítják is ki az éves átlagot — figyelembe véve az árat és a gyártmány mennyiségét — a bevétel összege közel ugyanannyi. 28 1780 körül 1000 db közönséges ablaküveg ára 8 Ft volt. 2!) Párád bevétele 1785-ben 800 Ft és ennek arányában egy év alatt 100 000 üvegkarikát tudott volna készíteni. Egy üvegkarika átlagosan 10 dkg-ot nyom a méréseink szerint, és ennek meg is felel a jelentett 100 mázsa készáru súlya. Ha ugyanezt a számítást hutánkra végezzük el, akkor egy év alatt az 500 Ft jövedelemnek megfelelően 62 500 db ablaküveg-karikát készíthetett volna. Ez viszont csak 62,5 mázsa készáru súlyának felel meg és a jelentésben szereplő 80 mázsához képest 17,5 mázsa súlykülönbség adódik, ami 17 500 db üvegkarika előállítására, tehát 140 Ft többletbevételhez elegendő. Ügy tűnik tehát, hogy a Helytartótanácsnak küldött jelentésben — félve az esetleg kivetendő adótól — kevesebb összeget vallottak be, mint a tényleges jövedelem volt. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy az általunk feltárt üveghuta 1741-től több mint negyven esztendőn keresztül működött. Primitív felszerelése és kezdetleges technológiája nem érte ugyan el az akkor már virágzó, manufaktúrajelleggel termelő parádi huta színvonalát, de hazánk más, erdős vidékein működő kis üvegcsűreinek technikai szintjén készíthette az egyre jobban elterjedő, közhasználatú üvegtárgyakat. KOVÁCS BÉLA 27. A termelés adatai: EÂL, Vármegyei közigazgatási iratok, 1785. Nro. 659. A huta 20 mázsa hamuzsírt használt fel, évi készárutermelése 100 mázsa, jövedelme 800 Ft volt. 28. Éri i. m. 150. 1. 29. Sághelyi i. m. 177—178. 1. 210
