Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története

szőlőtermést is.

!!0 Gorove leírása szerint „a rátett esztendőszám 1781."

10n Ez azonban nem a kapu nyitását jelölte, amint Gorove is hitte"", hanem csak a kocsiközlekedésre kialakított új kapu felállításának évére mutat. 6. SERTE KAPU A keleti fal északi szakaszán, a mai Kis völgy utcának megfelelő vízfolyás a XVIII. sz. derekán a Szegedi házánál egy nyíláson folyt át a városfalon: „Szegedi luka". 1751-ben már bedöntöttnek írták le e falszakaszt

102 és így ott átjárás keletkezett, melyet kivált a XVIII. sz. utolsó harmadában használhattak, amikor éppen e rész mögött kialakult a „Felső Károly Város".

I0:î A név értelmezésében dr. Soós Imre levéltári igazgató volt segítségemre, melyért ezúton is köszönetet mondok. 1756-ban Gyöngyös város magisztrátusa elrendelte, hogy valamennyi kapura „levonó serte nevű fák állíttassanak". Az egri Serte kapuban is ilyen feles levonható, felül kihegyezett végű fákból összeállított rekesztek volt felállítva. melytől a nevét nyerte. 7. VÉCSEY VÖLGYI KIJÁRAT Eszterházy Károly 1779-ben „a vár melletti völgyben... a fal egy bástyája mellett", a Pallos utca felett áttörette a városfalat és ott kocsiutat nyittatott Egerből Noszvaj felé.

10

'

1 (Annakelőtte csak nagy kerülővel, a Cifra kapun át lehetett Noszvajra kocsival menni.

105 Feltehetően az áttörés helye azonos azzal a már 1751-ben megvolt falnyílással, hol a Csurgó (ma: Május 1. utca és környéke) lakói a várparancsnok tilalma ellenére ,,a rövidebb út végett" a szőlőkbe jártak.

,CÜ A VAROSKAPUK ŐRZÉSE A kapuk őrzését, illetve védelmét a XVI. században a várkatonaság látta el. Az 1552. évi ostrom után egyre fokozódik a városkapuk védelmének a szerepe és jelentősége. Zárkándy Pál várkapitány idején (1557) a várban szolgáló 300 gyalogos mellett 200 már a városban szolgált, „hogy a négy kaput őrizze". 1559re anyiban romlott a helyzet, hogy a várbeli 200 katona mellett már csak 100 látta el a kapuk védelmét.

107 1562-ben Veráncsics püspök az uralkodóhoz fordult, hogy a 400 lovas négy kapitányából kettő népével együtt a városban tartózkodjék № Forgách Simon, a felvidéki hadak főkapitánya 1594-ben azt jelentette a bécsi Haditanácsnak, hogy a város kapuit nem katonák — mint annakelőtte —, hanem falusi parasztok őrzik, úgyhogy a törökök támadása esetében a város el fog esni.

100 A hódoltság után a kapuk őrzését a város hajdúi látták el."° 169399. Lásd a 97. számú jegyzetet. 100. Gorove i. m. 276. 1. b')l. Lásd a 100. számú jegyzetet. 102. HL. EFGL. 314. rsz. Nr. 194. 103. OL. Helytartósági levéltár térképtára. Div. XVII, Nr. 11, 104. HL. EKML. Div. A. Fasc. 2. Fasc. 2. Nr. 32. 1)5. HL. EKML. Térképtár. Nr. 7. 106. HL. EÈGL. Liber nr. 15. 188. 1. 107. OSZK. Fol. lat. 1681. (1559. okt. 15.) 108. Veráncsics i. m. 324—325. 1. 109. KA. Feldacten. 1594. fasc. 2. piece nr. 31. 110. HL. EVL. II. a. 110. 390