Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története

ban a magisztrátus a négy kapuhoz 1—1 hadnagy, alhadnagy, zászlós és tizedes parancsnoksága alatt rendelte ki az őrséget"

1

. Ugyanezekben az években megjelent a városkapukban a király harmincadosa is

112

, a város pedig vámszedőket állított oda.

113 A Rákóczi szabadságharc után Zinzendorf városparancsnok katonaságot állított védelmükre, sőt azt követelte a városi tanácstól, hogy „az ollyan terhes Szekerek, melyek árulni való árut hoznak bé a kapukon, valamely Taxát adgyanak a Kapun lévő Tisztnek". A német nyelvű katonaság segítségére a Makiári és a Hatvani kapuhoz tolmács kiállítását kéri a magisztrátustól.

114 1711 után a cincturális területen vártaházak épültek. Egy ezeket feltüntető térképvázlatból tudjuk, hogy három vártaház állott a falak kijáratainál a XVIII. sz. második felében: 1. a Makiári kapunál a két kapu között, a mai Álmagyar utca 21., illetve Szarvas tér 2. számú ház helyén, 2. a Kis kapun túl, a mai Csíky utca 5. sz. háznak megfelelően, 3. a Vécsey völgyi kijáratnál, a mai Vécsey utca 19. sz. telken.

i15 Egy 1751-es összeírás is három vártaházat említ és kétségtelenül ezeknek felelnek meg az „istrázsaházak" is.

116 Ezek a várta-, illetve strázsaházak a Makiári kapu kivételével a városfalon nyitott kisebb kijáratoknál állottak és az éjjeli őrség részére adtak szállást (Die Häuser von die Nachtswächter").

117 Szüret idején a földesurak különcsen szigorú felügyeletet rendeltek a kapukban, nehogy dézsmálatlan termés kerüljön a gazdák pincéjébe. Sőt, ilyenkor az adóhátralékot is itt szedette be — mustban számítván •— a földesúr. (A városfalak és kapuk lebontása után a városba vezető utak mentén vámházak épültek.) A ROMOSODÓ FALAK, KAPUK ÉS JAVÍTÁSUK A törökök kiűzése után hamarosan felmerült a falak rendszeres karbantartásának, gondozásának igénye. 1693-ban egy királyi bizottság úgy intézkedett, hogy a bedőlt falakat a püspök, a város, valamint Heves és Borsod vármegyék tartoznak kijavíttatni

118 A munka kétségtelenül sürgősnek látszott, hiszen pl. 1690-ben a fal a Rác kapunál 33 méter hoisszan dőlt le.

119 1691—92-ben a ,,váras falainak reperatiójá"-t (korlátozott mértékben) Eberhard Marcus építőmester végezte el a város számlájára.

120 1694-ben az uralkodó úgy rendelkezett, hogy a város biztonsága érdekében a püspök 400 kassai köbül proviant lisztet adjon az egri várkapitánynak a városfalak kijavítására.

121 Erre azonban nem került sor, viszont Fenessy püspök 1695-ben oly megállapodást kötött a várossal, hogy a magisztrátus a falak első reparációjához csak kézi munkával és kocsifuvarral járul hozzá, de a jövőben a falak fenntartásának teljes költsége és gondja a várost fogja terhelni.

122 Hamarosan meg is történt ,,a város falainak revisiója", majd „a város kapuit revide áltatta" a főbíró egy kőmíves mesterrel, végül pedig ,,a kőfalak csinálásáért alkudott meg".

123 ,,Az öregségük miatt már megviselt falak 111. Breznay Imre: Eger a XVIII. században. I. köt. Eger. 1933. 214—215. 1. 112. HL. EÉGL. Liber nr. 14. 113. HKA. Hungarn. 14707. fasc. (1965. märe. 15.) 114. HL. EÉGL. Liber nr. 15. 42. a. 1. 115. HL. Letétek. Nr. 2379. 116. HL. EÉGL. 319. rsz. Nr. 194. 117. Lásd a 115. számú jegyzetet. 118. HL. EKML. Num. 3. Div. 1. Fasc. 2. Nr. 12. és 14. 119. OL. MNM-ban korábban őrzött iratok. Foi. germ. Nr. 655. 120. HL. EVL. В. I. 40. Nr. 1. T21. HKA. Hungarn. 14703. iasc. (1694. jul. 14.) 122. HL. EKML. Num. 3. Div. 1. Fasc. 2. Nr. 17. 123. HL. EVL. B. IL a. Nr. 92., yy. 191