Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története
cincturális területet, pl. a II. fertályban a Rác templomtól a Sertekapu utcáig ,,azon fundusokhoz melyek oda terjednek. . . odaadta" 15 krajcáréval számítván négyszögölét. 01 A VÁROSKAPUKRÓL A várost övező falon, annak négy szögletén a városból, illetve a városba vezető utaknak megfelelően, kapuk állottak. A Hatvani kapu az ország központi területeivel, a Makiári (Almagyari) kapu a keleti országrészekkel, a Cifra (Feliiémeti) kapu a Bükk hegység keleti és északi térségével, végül a Rác (Szent Miklós) kapu az Egertől északnyugatra eső helységekkel kötötte össze Eger városát. Mind a négy kapu kettős kiépítésű volt: a körfalba volt illesztve a „belső", a kapu előtti cincturális terület külső határán, illetve a külső falon a „külső kapu". Mind a négy kettős kaput még 1697-ben is gondosan javították^-, sőt 1711-ben is fennállottak 1 ' 1 '', valószínűleg a XVIII. sz. közepe táján szűntek meg, s csak 1—1 kapu maradt fenn. Hihetőleg már 1735 táján megkezdődött a kettős kapuépítmények felszámolása, ui. Bél Mátyás a Felnémeti (Cifra) kapuról azt említette, hogy itt csak volt kapu („erat una porta"), melyet azonban megszüntettek.'''' A városfalakat ábrázoló 1882-ben másolt, de az 1773 előtti állapotot rögzítő térkép'''' arról tájékoztat, hogy a belső és a külső kapu között a város felé tölcsér szerűen szűkülő faipar közötti korridor (faliszoros) húzódott. A korridort alkotó falpárok alapjában a kapuk előtti kiszélesedő térségben zárták le az itt megszakadt cincturális területet és biztosították a kapuk oldalvédelmét. (A korridorok falai a későbbi idők során részben az utca két házsorának homlokzatvonalát adták.) A Hatvani belső és külső kaput összekötő falszorost egy 1687. évi veduta hűen ábrázolja. 00 A kapuk védelmi készségét szolgálta az is, hogy a külső kapu előtt egy vagy több haránt irányú vízlevezető árok húzódott. — Amikor a XVIII. sz. második felében, s a XIX. sz. elején városkapuról beszélünk, akkor a kettős kapu helyett csak a még fennmaradt egyiket értjük. 1. HATVANI KAPU A falrendszer délnyugati szögletében állott kaput elsőnek 1564-ben Hosszú utcai kapunak („Porta a parte longioris plateae") nevezték.'" A hódoltság éveiben éppen úgy, mint a XVIII. és XIX. században Hatvani, illetve palóc tájszólással Hatvanyi kapu néven emlegették. 08 A XVIII. sz. derekán Szent János néven szerepel. 09 Elsőnek említett nevét a középkori Hosszú (ma: Széchenyi) utcától nyerte, amelynek déli végében állott. A második einevezés a Hatvanból ide vezető útra mutat, az utolsó pedig az egri egyházmegye védőszentjére, akinek Liszteletére szentelt székesegyház a közelében állott. 61. HL. EVL. «787. Nr. 233. 62. HL. EVL. B. II. a. 92. 63. KA. A. — K. VII. k. 183. (Mikrofilm a szerző birtokában.} 64. OSZK. Fol. lat. 3376. Bél i. m. 65. HL. Heves megyei tervrajzok. Nr. 12. 66. Lásd a 45. számú jegyzetel. 67. OL. Kam. E.—210. Misc. rsz. В.—20. 46. (201—218.) (Egyben a többi kapu 1564. évi adata forrása is.) 68. Pl. 1. EÉEL. Hist. dorn. Jesuit. 1687. 4—6. 1. 2. HL. Heves megyei tei: •rajzok, Nr. 13. 3. HL. EVL. B. II. a. 92. 69. HL. EÉGL. 1322—1323. rsz. Nr. 223. 186
