Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története

Л régi kapu az 1596. és 1687. évi tárgyilagosubbnak tűnő veduták szerint a falnál csak mérsékelten magasabbra épített egyszerű létesítmény volt, félkörös felső záródású kapunyitással, nyeregtetővel, vagy talán csúcsban végződő toronysisakkal Evlia Cselebi azt írta róla, hogy „kettős árokkal, négyszeres erős kapu, melyet nagy ágyúk vesznek körül. Ennél is felvonóhidakon kell áthaladni." A többi kapuhoz hasonlóan 1687-ben is zsindellyel volt fedve, s itt „grádics" vezetett fel a magasabb szintre.

70 1758-Ъап Barkóczy Ferenc püspök-földesúr a saját költségén a régi belső kapu helyén újat építtetett. (Ebben az időben már nincs szó külső kapuról, tehát vagy éppen ekkor, vagy már korábban elbontották azt.) A hét hónapon át folyt építkezésen a város akkori legismertebb mesterei dolgoztak: Georg Bichler (Pichler) kőműves, Joseph Hagen kőfaragó, Elias Wíldtmger asztalos, Anna Maria Singerin szobrász, valamint a feliratos táblákat készítő Johann Georg Schmitt.'

1 E kapunak ismerjük a XIX. sz. elejéről származó műszaki felmérési rajzát

72

, sőt egy képes ábrázolás is maradt fenn róla.

73 A kapu 9,45 о oldalhosszúsággal négyzetes alaprajzú építmény volt, félkörös felső záródású kapunyílással. A kapualját csehsüveg boltozat fedte s felette a bakter kis lakása kapott helyet. A két főhomlokzatát vízszintes sávozással élénkített függőleges lizénák díszítették. A kapubejáratot is hasonló tagozású falsáv keretezte. Mindkét főhomlokzatán keretezett fali fülkét alakítottak ki. A Breznay—Karczos-féle reprodukción e helyett a püspök-földesúr nagyméretű címer-reliefje látható. Az épületet csúcsban összefutó 2—2 tetőablakkal ellátott, zsindellyel fedett manzárdtető fedte, legmagasabb pontján a kéménnyel. A 15,25 m magas, barokk stílusban épült kapu két főhomlokzatára 1—1 faragott kőtáblát illesztettek. Az érkezési oldalnak a felirata: ,,D. O. M. A. Securitati Publicae Franciscus Episcopus Agriensis Comes Barkotzi posuit Anno 1758."

74 Az új Hatvani kapu két épület között foglalt helyet: dél felől a mai Kossuth utca és a Lenin út sarka, az északi oldalon pedig a főszékesegyház felé a XVIII. században még itt állott nagyobb lakóház szöglete között.'•' így azután a kapun való bejövetel után 26 méteren át két házsor között futott az út. A kapu a mai Kossuth utca tengelyében állott. A két kapu közötti cincturális területét a mai Gárdonyi tér egész északi fele képezte: a Gárdonyi tér 5. számú lakóház sarkától át a pártbizottsági székházig terjedő külső határral.

7r> 2. MAKLÁRI KAPU A várost övező falrendszer délkeleti szöglete közelében állott, ahol Maklár felől az út a városba érkezett. 1564-ben Almagyari kapu néven fordult elő („Porta oppidi Agriensis a parte possessionis Almagyary"), mivel a középkori Álmagyar helység területén állott. 1593-ban Magyary kapu néven szerepelt.

77 Evlia szerint Ilidse kapunak (hévvízi kapu) nevezték a törökök, ui. ezen át vezetett. 70. HL. EVL. 3. II. a. 92. 71. HL. EÉGL. 1322—1323. rsz. Nr. 78—81., 224. 72. HL. Heves megyei tervrajzok. Nr. 13. 73. Breznay Imre—Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger. 1938. 13. 1. 74. Gorove i. m. 243. 1. 75. HL. EËGL. Térképtár. Nr. 1. (1784.) 76. 1. HT. G. I. h.—155. 2. HL. Heves megyei tervrajzok. Nr. 12. (A többi kapu cincturális területe forrása is.) 77. OL. Kam. E.— 252. rsz. 3189. (289—191.) 187