Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története
nyitottak voltak, hogy az ellenség, ha netalán egyiket-másikat elfoglalta volna, ne használhassa azt a város védőivel szemben. Jól mutatja a bástyák alaprajza, egy 1787-beli mérnöki helyszínrajz. 28 Egy 1764. évi katonai térkép szerint a várostól északra a Királyszéke déli magaslatán állott bástya a falból nemcsak keletre, de nyugatra is kiugrott, és így a városba már benyomult ellenséggel szemben a vár védelmében is hasznos lehetett. E bástya bejárata dél felől nyitott. Viszont a vár déli oldalából kiindult városfal mentén 1 vagy 2 négyzetes alaprajzú bástya, talán torony is volt építve. 29 A hódoltság alatt a törökök kétségtelenül gondozták, karbantartották és bizonyára saját ízlésüknek, igényüknek, megfelelően tovább erősítették, fejlesztették, részeiben át is építették a falrendszert. A bástyák fejlesztése feltehetően az ő nevükhöz fűződik. Az 1687. évi rajzok ui. egybehangzóan a bástyákat mái jól ki építetteknek és fedetteknek ábrázolják. Evlia Cselebi 1664—-65-ben erős túlzással azt írta, hogy „olyan erős a fal, hogy azt nyelv el nem mondhatja, toll le nem. írhatja, három év lefolyása alatt Köprüli Mohamed nagyvezír építtette 1658-ban." :n Az egri városfalnak hódoltság kon építését, fejlesztését egri levéltári adat is alátámasztja, mely szerint a törökök a lakatlanná vált Felnémet templomának és környezetében állott egri vártiszti „major házacskák és mulató helyek... kövibül Eger Várossát nagyob dészére megh keríttetvén." 31 A. bástyák száma az 1596. és 1687. évi vedutákon nem állapítható meg, mivel a különböző szerző más-más, igen eltérő számban ábrázolta e védműveket. 32 A bástyákról a legpontosabb képet páter Házael 1753-ban készített térképe nyújtja, 33 ui. még a hadmérnöki térképek is pontatlanok és a kétségtelenül megvolt bástyákat sem tüntetik fel. 3 '' Az északkeleti falszakaszon 3, az északin 1, a délin 2, a nyugatin 8 (?), a délkeleti szakaszon pedig 1 vagy 2 bástya állott, azaz összesen 15—16. A nyugati falszakasz déli végén egy kiszögellésérŐl nem állapítható meg, hogy az bástya volt-e, vagy csak egy téglalap alakú falkiszögellés. A fennmaradt falrészletek vizsgálata s az 1967. évi ásatások adata." képet nyújtanak a fal felépítéséről. Anyaga meglehetősen változatos: részben ím. „darázskő", részben riolit-tufa, vagy pedig faragott kváderkő. Zsámboki János leírása szerint „a kváderkőböl épült fal egykor cseréppel volt fedve »35 д -f G-' vas t a gsága 0,8 és 1,20 m között ingadozik. Amíg a Rác templom alatti falszakasz vastagsága csak 0,8—0,9 m, addig az Álmagyar utcai részen kb. 1 m, a Klapka utcai ásatás során 36 pedig 1,20 m-nek bizonyult. Az egri városfalnak egészen különleges részét képezte a patak melletti északi szakasz. Az Eger patak 1757-ben súlyos károkat okozott a városban. 31 28. HL. EVL. 1787. Nr. 233. 29. HT. G. I. h.— 155. 30. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. Ford. Karácson Imre. II. köt. Bp. 1908. 116—117. 1. (Egyben a tanulmányban szereplő török hódoltság alatti adatok forráshelye, melyre többet nem hivatkozom.) 31. HL. EÉGL. Liber nr. 17. 263. 1. 32. Például: 1. MNM. Apponyi gyűjtemény. Nr. 880. (Hans Siebmacher.) 2. MNM. Tört. Képcsarnok. Nr. 5399. 3. MNM. Tört. Képcsarnok. Nr 8916. 33. HL. EEGL. Térképtár. Nr. 125. 34. 1. KA. A. — K. VII. k. 183. 2. HT. G. I. h—155. 35. Idézi: Szerdahelyi Gábor: Celebrium Hungáriáé urbium et oppidorum Chorographia. Cassoviae. 1770. í 00—101. 1. 36. Az ásatást Kovács Béla, az Egri Dobó István Vármúzeum régésze végezte, akinek szívességéből közlöm az adatot is. 37. Breznay Imre: Eger múltjából. I. köt. Eger. 1926. 52--56. 1. 181
