Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története

A város vezetői a kettős földesurasággal 1770 május 28-án „közösségesem" abban állapodtak meg „ezen Városunkat majdan romlásra hozó irtóztató árvizeket" meggátolandó, „hogy az Városnak felső Szélin a régi kő falnak helyein kemény kettős kő fal csináltasson és azoknak mellékei erőssen földvei töltessen, úgy az kőhíd újra építessen, hogy a víz fel tódulván, több a városba ne. jöhessen, hanem csak amely az Kő híd alatt való árkon be fér... valamint a régiek bizonyíttyák, hogy meddig a kő falak állottak, ámbár gyakor nagy árvizek voltak, de soha az Városon legkisebb kárt sem tett, hanem kiül az Káposzta földeken feltolódott és lassan-lassan ment el, szintúgy ezután is, ha ezen kemény obstaculum felépíttetik mind többé nem lészen."

38 Az építkezések 1771től 1781-ig tartottak''

9 és a Cifra kaputól a Mária utca közepe tájáig megépített Cifra fal

w vagy Posuerunt fal vastagsága 2 öl, magassága pedig 3 m 87 cm volt/

1 Ismeretes az építés befejezése után elhelyezett tábla szövege is: „Posuerunt me Custodem Canticorum 4—

to. Inchoatum MDCCLXXI finitum MDCCLXXXI."'

1Lényeges tiszázandó kérdés: hány fal övezte a várost? Ez a probléma annak kapcsán merül fel, hogy a XVIII. sz. számtalan okmánya „két kőfalak"-ról, „köbül való kettős kerítés"-ről, illetve „belső kerítés"-ről beszél/'" A XVII. sz. vedutái s a XVIII. sz. térképei, mérnöki felmérései kétségtelenné teszik, hogy zömében csak egyszeres kőfal vette körül a várost. A teljes kettős kőfallal való keríettség csak mint téves hagyomány, illetve félreértés élt a város lakossága körében. Már 1735 körül Bél Mátyás is azt írta, hogy „kettős fallal volt vala körülvéve a város."

44 Sikerült tisztáznom a teljes kettős kőfallal való kerítettség tévhitének az eredetét. A városfalon kívül — a védelmi lehetőséget fokozandó — egy sekélyebb-mélvebb árok húzódott (lásd a cmcturális területről S2Ó1Ó köv. fejezetet), melynek külső peremén mérsékelt földsánc magasodott. A földhányásnak megfelelő néhány kényesebb helyen egy második, kúlső fal is épült. Ilyen kettős fallal négy vonatkozásban találkozunk: 1—2. A vártól északra és délre kiindulóan a következő kapuig, azaz északon a Felnémeti (Cifra), délen pedig az Almagyari (Makiári) kapuig.'"' Egy 1768. évi osztrák katonai térkép ezért ezeket a falszakaszokat „Zwinger-Mauer"™ névvel jelölte. 3. A Felnémeti (Cifra) és a Szent Miklós (Rác) kapu közötti területen/'

7 4. A Felnémeti (Cifra) kapu előtti térségben/'

8 — A vár északi oldalán, a gótikus palota keleti végének vonalában a mélyben csatlakozott a várhoz a belső fal, ettől azonban kb. 65 m távolságra keletre, a magasban fekvő Zárkándy bástyától indult ki a külső fal, melynek tekintélyes szakasza ma is fennáll. E helyen ezt a kettős falrendszert több 1687. évi rajz plasztikusan is feltünteti/'

9 Ismerünk azonban 38. HL. EVL. 1770. évi protocollum. 75—76, 1. 39. HL. EÉGL. 319. rsz. Nr. 191. 40. Eger. 1878. évf, 322. 1. és 1882. évi. 153. 1. 41. Gorove László: Eger városának története. Eger. 1876. 63—64. 1. 42. Gorove i. m. 245. 1. — Csépány Ferenc (Eger) szíves közléséből tudom, hogy a vörös márványlap a híd oldalába volt illesztve, még kb. 40 éve. Ma csak a helye látszik. 43. 1. HL. EVL. Elibertatiós per. II. fasc. (1767) 2. HL. EÊGL, Liber nr. 15. ЯХ6. 1. (1769) 3. HL. EKML. Div. A. Fasc. 2. Num. 37. (1786) 4. HL. EVL. B. LXXVII. 233. (1787). 44. 1. HL. EÉGL. Térképtár. Nr. 125. 2. HL. EVL. Mérnöki térkép- és hely színrajztár. Nr. 589. — 45. 1. Barcsai/ Armant Zoltán: Eger vár és város ábrázolásai. Eg«r. 1938. I. köt. XXIII. lap. 49. ábra és II. köt. 55. sz leírás. 2. HT. G. I. п.—155 46. KA. А. — I—

С. V. 1—2—178. (1768.) 47. HT. G. I. Ъ.—

155. 48. 1. MNM. Apponyi gyűjtemény. Nr. 880. (Hans Siebmacher.) 2. Barcsay i. m. egész sor ábrája. 43. Lásd a 45. számú jegyzetet. 182