Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Fehérvári Géza: Az „Egri Fetihnáme” az isztanbuli Topkapi Szeráj Múzeumban
Hosszú habozás után végül is visszafoglalták Vácot és Hatvant. Az utóbbi eseményre már utaltunk. A török hadsereg közeledtére Miksa feladta Hatvant és visszavonult Esztergomba. Közben a szultán seregével már Eger alá ért, s megkezdte az ostromot. Ugyanebben az időben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem is elindult hadaival Magyarország felé, hogy segítséget nyújtson Miksa főhercegnek. Az utóbbi Eger ostromának hírére elindult Eger felé v de mire Rimaszécsre ért, Eger már elesett. Miksa és Báthory csapatai Sajóvámos alatt egyesültek. Az egyesült sereg létszáma kb. 50—60 000 volt. 1,4 Az itt megtartott haditanács úgy döntött, hogy Mezőkeresztes alatt, a Csincse pataknál védelmi állást fog 1 =>!iának, s ott várják be a szultán hadseregét. A szultán közben előreküldte Mezőkereszteshez Dzsáfer pasa könnyű lovasait, akiket azonban az egyesült hadak könnyűszerrel szétvertek. 111 A szultán maga a fősereggel október 24-én indult el Eger alól. Miksa és Báthory serege Mezőkeresztes és Ábrány között, a Csincse patak bal partján helyezkedett el. Az arcvonal közepén egy bizonyos „puszta" templom állott, amelynek közeléban a tüzérség főerejét helyezték el, itt ugyanis gázló volt a patakon. Sir Edward Barton angol követ második levelében, amely többek között a mezőkeresztesi csatáról is közöl részleteket, két templomról tesz említést. 20 Nyilvánvaló, hogy a második miriiatúrán (8. kép) ábrázolt két templom ezt a két templomot mutathatja. Barton leírásaiból következtethetünk azonban arra, hogy a keresztények, azaz Miksa és Báthory serege, a két templomnál rendezkedett be védelemre. Már pedig a sereg ekkor a Csincse patak bal partján, tehát a keleti oldalán volt. A képen látható bal oldali templomnak tehát a folyó túlsó oldalán kellene lennie. Táíikizáde szintén említést tesz a két templomról, de azt állítja, hogy az egyik a török oldalon volt. Október 25-én, amikor a két sereg összecsapott, Komárom y szerint Miksa csapatai álltak a jobb, Báthory erdélyi csapatai a bal szárnyon, Teuffenbach ezredes a tüzérség zömével pedig középen, a puszta templomnál foglalt helyet. A nap íolyamán a törökök hevesen támadtak, de ezeket mindannyiszor sikerült visszaverni. Ekkor történt az az incidens, amiről Táíikizáde is megemlékezik, nevezetesen, hogy egy golyó a szultán közelében csapott le. A csata döntő napja Pecsevi szerint október 27-e volt (5 Rabi ul-evvel), míg a keresztény források 26-áról beszélnek. 21 Huszonhatodikán reggel tehát mindkét sereg hadirendbe alít, Komáromy részletesen leírja a seregek elhelyezését és egy vázlatot is közöl. 22 Magyar és német oldalon az erdélyi csapatok álltak az első vonalban, középen Báthoryval, míg a második vonalat Miksa alkotta a német vértesekkel. Török részről Dzsáfer és Szinán (Czikola) pasa álltak a jobb, 18. A részleteket ld. Komáromy András, id. mű 62—63. 1. 19. Dzsáfer pasa személyével, aki Eger vár ostrománál és a rftezóK.eresztesi csatában fontos szerepet játszott, érdemes foglalkozni. Magyar származású volt, s valószínűleg a gyulai szandzsákban született. Rövidesen ugyanott szandzsákbég lett, majd Fehérvárra, s onnan Szíriába került. Következő állomása Tebriz volt. ahol saját helyőrséget megtizedeltette. Nevét Tebriz környékén még ma is borzadja emlegetik. 1583—34-Den Baghdad helytartója lett, majd az 1596-i hadjáratban ismét Magyarországra jött. Innen ismét Tebriz élére került. 1660 táján halt meg. Ld. Thury József „Dzsáfer pasa", Hadtörténelmi Közlemények, 1892, 399— лт 1. 20. Purchas His Pilgrims, 317 1. 21. Komáromy András, id. mű 172. 1. Az angol követ levelében a döntó* ütközet napjai október 17-ében adja meg tévesen. Ld. Purchas His Pilgrims, 318. 1. 22. A csata helyszínrajzát ld. Komáromynál, id. mü 279. 1. 160
