Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Fehérvári Géza: Az „Egri Fetihnáme” az isztanbuli Topkapi Szeráj Múzeumban
Hasszán pasa lovasai a bal szárnyon. A szultán középen állt, előtte a janicsárok serege, s előttük kb. 170 ágyú. A szultán mögött a szolgasereg képezte a hátvédet. 23 A másodiik miniatúra nyilván a csatának ezt a mozzanatát rögzíti : a kiét sereg hadrendbe:.i állását október 26-án. 2 ' 1 A két sereget a jobb oldalon ábrázolt Csincse patak választja el. A patak jobb oldalán a keresztény sereg helyezkedik el, amelynek tüzérsége az első vonalban, mindenekelőtt a puszta templomnál volt felállítva. A templom a képen kb. az arcvonal közepén van jelezve. A török hadsereg a miniatúra nagyobbik részét foglalja el, középen a szultánnal. A szultán közelében kell lennie az angol követnek is, mert erről több ízben is említés történik. A szultán előtt a janicsárok, majd legelői a tüzérség látható. A kép alsó részében, tehát a török jobb szárnyon, a művész nyilvánvalóan Dzsáfer és Szinán lovasait ábrázolja. Hasszán pasa lovasságát pedig a bal szárnyon, a ké,; felső részében. A művész a csatának azt a pillanatát rögzíti, amikor 26-án délelőtt a csatát tüzérségi párbaj vezeti be. A nap folyamán a keresztények sikeresen visszaverték a törökök hadát, sőt az erdélyiek ellentámadásba mentek át. A szultán megrémült, s a mellette álló angol követ útján azonnali fegyverszünetet és békét kínált fel, s hajlandó volt Egert és Győrt rögtön visszaadni. 2,5 Ekkor azonban a szultáni táborban már olyan zavar volt, hogy nem volt mód és idő tárgyalásokra. Az erdélyiek, majd a németek elioglalták a szultáni sátrat és rávetették magukat a kincsekre. Felbomlott a rend és a fegyelem. A szultán és kísérete közben már menekült is Szolnok felé. A magyar és német csapatok között kelt fegyelmezetlenséget felhasználva, a hátvédet alkotó török szolgasereg viszont rávetette magát a zsékmányolókra. Ezalatt a menekülő török lovasság is megfordult, s iszonyú pusztítást végzett a magyar és német gyalogság körében. Jóformán csak a keresztény lovasság menekült meg. Miksa főherceg és kísérete előbb Miskolcra, majd Kassára futott, Báthory vissza Erdélybe. Otthagyták a törököknek az egész felszerelést, szekértábort, ágyúkat. A török győzelem tehát csak a magyar és német katonák kapzsiságán és fegyelmezetlenségén múlott. 20 A szultáni feühnáme, melyet Erzsébet angol királynőnek küldött, elhallgatja a csata első felét, főleg a szultáni tábor elfoglalását, s a csatát csupán diadalként tünteti fel. A keresztény sereg létszámát továbbá 300 000-ben jelöli meg. 27 Kornaromy tanulmányában nagyon helyesen megjegyzi, hogy valójában itt nem volt szó győzelemről, mert mind a két sereg futásban volt. 28 Tény az is, hogy a mezőkeresztesi csata döntő fordulatot jelentett a török elleni háborúban, amennyiben az volt az utolsó alkalom, hogy egy török szultán személyesen vezetett hadsereget Magyarországra. Ettől kezdve az Oszmán birodalom erősen hanyatlani kezdett. 23. Pecsevi elhallgatja a csata első részét, de a 26-i helyzetet már részletesen ismerteti, s leírása megegyezik a keresztény forrásokéval. 24. Komáromy megemlíti, hogy a mezőkeresztesi csatával kapcsolatban egyetlen képet sem találtak. Az ,,Egri Fetihname" akkor még nem volt ismeretes. Ezek szerint tehát a csatáról a második miniatúra az egyetlen ismert fennmaradt ábrázolás. 25. Komáromy. id. mű. 282. 1. Íj. — Ezt az eseményt a követ titkára, Sir Thomas Glover ugyancsak megemlíti, Purchas His Pilgrims, 304 1. széljegyzet. A követ levelében azonban erre nincs utalás. 26. Komáromy, id. mű, 292—294. 1. Sir Edward Barton levele, id. mű 313. 1. 27. Sir Henry Ellis, Original letters, 143. 1. 28. Komáromy, id. mű 293. 1. 11 Az Egri Múzeum Évkönyve 161
