Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Fehérvári Géza: Az „Egri Fetihnáme” az isztanbuli Topkapi Szeráj Múzeumban

is kiemeli az „Egri fetihnáme" eme torzítását.

9 Pecsevi, a magyar származású török történészre hivatkozva ismertet egy balladát, amely a vár elfoglalását megelőző időkben a török határvédő katonák körében kedvelt volt.

10 Л kézirat első miniaturája a város feladását ábrázolja. (5—7. kép.) A kép bal oldalán néhány soros jegyzet utal a témára, amely szerint a kép bal oldalán levő nagyvezér jelenti a szultánnak a vár elfoglalását, míg a jobb oldalon a városatyák hódolatukat fejezik ki, s a szultán legalábbis a szöveg szerint — megerősíti őket hivatalukban. A kép 43,5x27,5 cm nagyságú (a másik két dupla oldalas miniatúra mérete is azonos). Minden ilyen dupla oldalas illusztráció előtti és utáni lapon arany festésű virágdíszek vannak. Az első miniaturát a 27. és 28. lapon találjuk. A kép bal oldalán III. Mehmed ül a szultáni sátor előtt, tarka baldachin alatt, s a nagyvezér jelentését hallgatja. (5. és 6. kép.) A. kép jobb oldalán az egriek küldöttségét, három magyar foglyot látjuk. (5. é; 7. kép.) Külön figyelmet érdemel a szultán trónja alatt ábrázolt szőnyeg, amelyet rózsák és palmetták díszítenek. A miniatúrák szőnyeg ábrázolásai nagy segítséget jelentenek korabeli szőnyegek felismerésében, csoportosításában és datálásában. Tekintettel arra, hogy a szőnyegek és textilek könnyen tönkremennek, kevés korai szőnyeg maradt fenn az utókorra. A 15. század előtti szőnyegekről — pár szeldzsuk szőnyegtől eltekintve — jóformán csak a festészeten keresztül, szerezhetünk tudomást. A 16. század talán szerencsésebb, amennyiben ezt több és jobb állapotban levő szőnyeg képviseli. Ezek pontos felismeréséhez és datálásához azonban a korabeli török és perzsa miniatúrák, valamint az európai, főleg olasz és németalföldi képek nyújtanak támpontot, A képen ábrázolt szőnyeg valószínűleg az ún. „udvari szőnyegek" csoportjába tartozik, amelyeket Isztambulban a szultáni porta felügyelete alatt készítettek a 16. század elejétől. A szultáni sátrat és trónt palmettákkal és arabeszkekkel díszített spanyolfal veszi körül, amely valószínűleg fából van. (6. kép.) A spanyolfal ábrázolás az uralkodó trónja körül, valamint a gazdagon díszített baldachin, perzsa hatásra utal. Ez a hatás legkorábban a 14. század második felében, a Timurida festészetben jelenik meg. A kép hátterében a hadsereg sátrai állnak, körülöttük lankás hegyvidék látszik. Akaratlanul is Eger szőlőkkel borított dombjait juttatják eszünkbe. Nem tudni bizonyosan, hogy vajon a festő részt vett-e a hadjáratban, s járt-e egyáltalán Magyarországon, vagy sem. Személye azonban nem ismeretlen, mert Tálikizáde a szövegben megnevezi, mint egy bizonyos Hasszán pasa. Hasszán pasa nevével a 16. század végén gyakran találkozunk. Több híres kéziratot illusztrált. Ismertetésünk végén életrajzi adatokra is kitérünk. A kép, amint láttuk, két jelenetet, helyesebben két egymásba folyó jelenetet ábrázol: a nagyvezér jelentését a szultánnak és a fogoly egriek hódolatát. Két egymást követő jelenet dupla oldalon való ábrázolása igen gyakori a perzsa és török festészetben. A téma feldolgozása itt teljesen hagyományos stílusban 9. Ld. „Utility of Ottoman fetihnames", 192. 1. 10. Pecsevi nagyon élethűen számol be a vár ostromáról. Leírása sok érdekes részletet tartalmaz, amelyre egy későbbi cikkben kívánunk visszatérni. Ld. Pecsevi, Ta'rikh, Istanbul, A. H. 1281—83, II. kötet, 193—195. 1. 157