Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Fehérvári Géza: Az „Egri Fetihnáme” az isztanbuli Topkapi Szeráj Múzeumban

AZ „EGRI FETIHNÁME" AZ ISZTAMBULI TOPKAPI SZERÁJ MÚZEUMBAN

1 A kézirat tulajdonképpeni címe Sahnáme-i szultán szalatin dzsihán, de a szakirodalomban helytelenül csak „Egri fetihnáme"-ként ismeretes, s a tanulmány további részében is így történik említése. Az „Egri fetihnáme" III. Mehmed szultán (1595—1603) 1596-iki magyarországi hadjáratával, de főként Eger vár elfoglalásával és az azt követő mezőkeresztesi csatával foglalkozik. A tulajdonképpeni szultáni fetihnámé-t

1 a hadjáratiról III. Mehmed 1597-ben a velencei köztársasághoz és más országok uralkodóihoz küldte.

3 A szultáni fetihnámé-t Eadzsab utolsó napján, a Hidzsra 1005. évében, azaz időszámításunk 1597. évében, február utolsó napján írták.'

1 E tanulmány tárgyát a Sahnáme-i szultán szalatin dzsihán képezi. A kézirat turkológusoik és a török művészet kutatói előtt nem ismeretlen. Fjmtossága és történeti forrásként való értékelése több tanulmány tárgyát képezte.

5 Illusztrációira is történt már utalás,

0 főleg Ivan Stchoukin Török Festészetről nem régen megjelent tanulmányában.

7 A miniaturák részletes feldolgozására, azok törté1. A szerző ezúton fejezi ki köszönetét a Topkapi Szeráj Múzeum igazgatóságának, hogy lehetősége nyílt a kézirat tanulmányozására, lefényképezésére és közlésére. Ugyancsak szíves köszönetét fejezi ki dr. Victor Ménagenak, hogy a kézirat szerzőjére s a festő életére vonatkozó adatokat e tanulmány részére rendelkezésre bocsátotta, továbbá dr. V. J. Parrynek és Schábert Gábornak szíves segítségükért és tanácsaikért. — A kézirat a Topkapi Szeráj Múzeum könyvtárában van, száma: Hazine 1609. Ld. F. E. Karatay, Topkapi Sarayi Müzesi Küiüphanesi Türkce Yazmolar Kaialogu, Istanbul, 1961. p. 244. no. 741. 2. A fetihnáme tulaj ónképpen egy győztes hadjáratnak a hivatalos tudósítása. Fekete Lajos professzor a fetihnáme-t a következőképpen határozta meg: „A fetihnáme olyan sikerről számol be, amelyet az uralkodó külföldi ellenfelén vívott ki, s azt külföldre kiható személyes dicsőség gyanánt lehet tudomásul venni." Ld. Fekete Lajos A íetihnáméről, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, XIX. kötet, 1963. 65. 1. "Ugyancsak G. L. Lewis „Fathname", Encycopaedia of Islam, New edition, vol II. 839—40. 3. Az eredeti szultáni fetihnámé-t a velencei Archivio di Stato-ban őrzik. (Ld. Fekete Lajos, id. mű, 66. 1.) Az Erzsébet angol királynőnek küldött fetihnáme olasz fordítása a British Múzeum könyvtárában van: BM Cotton MS. Nero В. XL 225 г ff. Angol nyelvű fordítását Sir Kenry Ellis közölte: Original letters illustrative of English History, 3rd series, vol. IV. 140—143, letter no. 443. 4. Az angol nyelvű fordításban Sir Henry Eilis a dátumot hibásan közli, mert a Hidzsra 2003, s a keresztény időszámítás 1596. évét adja meg. Nyilvánvalóan Hidzsra 1005 és 1597-ről van szó. 5. G. L. I ewis „The utility of Ottoman Fetihnámes" с. munkájában megemlíti hogy a fetihnáme к korántsem ragaszkodnak a történelmi igazsághoz, s erre legjobb példaként az ,,Egri fetihnamé-i. adja meg. Ld. G. L. Lewis tanulmányát B. Lewis és P. M. Holt, Historians of the Middle East, Oxford, 1962. 192. 1. 6. Oktay Aslanapa professzor rövid említést tesz a kéziratról, s megállapítja, hogy miniatúrói már némi hanyatlást mutatnak a korábbi kéziratok illusztrációival szemben. Okta5' Aslanapa, Turkish Arts. Isztanbul, dátum nélkül, 114. l. 7. Ivan Stchoukin. La Peinture Turque d'après les Manuscrits illustrés I-re Partie de Sulayma-.i her a Osman H. 1520—1622, Paris, 1966. 94 es 135 1. Az első miniatúra a XCVIII—XCIX. táblán van közölve. 155