Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.
E felmérés azt bizonyítja, hogy a belsővár DK-i és ÉK-i fülesbástyája, valamint az előttük jelölt széles árok Baldigara tervei szerint készültek el. A külsővárral való csatlakozás és a két bástya sarkainak ábrázolása az eredeti tervtől való eltérésre utal. E kérdésben előrelépést csak a további feltárásoktól illetve azok adatainak a vár terveivel való egyeztetésétől remélhetünk. A DK-i fülesbástyával kapcsolatban összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy annak É-felé eső füle teljesen, D-re eső füle alaprajzi vonatkozásban ugyancsak teljesen, de részleteit tekintve (ágyútermek, lépcsők, magasság stb.) feltehetően nem egészen végleges formájában épült fel. Az É-i rész a vár korábbi adottságaihoz igazodva magasabb szinten, a D-i pedig jóval alacsonyabb szinten épült fel. (A belső- és külső vár között elkészült az árok is.) A D-i rész falában alakították ki az Alsó-kaput, valószínűleg az 1596-os ostromot megelőző időben. A kapuról megemlékezik Evlia Cselebi is, elmondva, hogy felette kétfejű madár (sas) látható. 38 A kapu helyzete az új-olasz várépítészeti elveknek ellentmond, de a Varkoch-kapubástya miatt kénytelenek voltak az oda vezető régi út nyomvonalában kialakítani az új kaput.) A kétnyílású (lovas és gyalogos) kapu maradványain a későbbi átépítések, rongálódás ellenére is látható a felvonóhidak tükörnyílásainak némi maradványa. A DK-i fülesbástya külső sarkának kiépítése, valamint a külsővár felé való csatlakozás kérdésében ma még nem láthatunk egészen tisztán. Az előkerült újabb adatok és maradványok alapján azonban felvetődik most már annak lehetősége is, hogy a sarokpont-csatlakozás nem egészen Baldigara eredeti elképzelései, tervei alapján készült el. A SETÉT-KAPU ÉS A GÁRDONYI-SÍR KÖZTI TERÜLET E terület feltárása és rendezése a DK-i fülesbástya munkáihoz kapcsolódott, s azt az ott folyó munkával párhuzamosan végeztük. A magas dombbal fedett terület rendezését a DK-i fülesbástyához való igazodás, a két terület összekapcsolásának jegyében kezdtük el. E terület ugyanis a DK-i fülesbástya és a későgótikus székesegyház maradványai között helyezkedik el. (A későgótikus maradványok feltárása előtt ez a terület egészen az ÉK-i fülesbástyáig terjedt, nagyjából azonos szintet képezett.) A most tárgyalandó területet D-ről a DK-i fülesbástya, Ny-ról a külsővár egykori fala, a Gergely-bástya és a Szépbástya, É-ról a későgótikus székesegyház D-i falmaradványa, K-ről pedig a belsővárnak ezen az oldalon elhelyezkedő fülesbástyáit összekötő várfal határolja. E várfal és az abban elhelyezkedő Setét-kapu feltárásával és helyreállításával indult meg 1956-ban a várban jelenleg is folyó műemléki munka. A K-i várfal D-i fele és a Setét-kapu vasút felé néző kapunyílása a vár leginkább elpusztult részei közé tartozott. (39. kép.) Az itt végzett feltárás adatai alapján indult meg a K-i várfal síkjának felfalazása és a háromnyílású Setétkapu kialakítása. 39 A várfal mögött — a DK-i fülesbástyához hasonlóan — szabályos „rendben" sorakoztak a belső támpillérek. (A Setét-kapu feletti rész közelében a támpillé38. Török—magyarkori történeti emlékek. Török történetírók IV. Evlia Cselebi török világutazó magyaroszági utazásai 1664—1666. Ford. Dr. Karácson Imre. Bp. 1908. 110. kk. 39. A K-i fal és a Setét kapu maradványait G alván Károly tárta fel. A kivitelezési munkát a Kevés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végezte. 12S
