Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.

rek felett téglapadló maradványa került elő. E maradványok minden bizonynyal a kapu őrzésével állhattak kapcsolatban. Az őrség számára készülhettek, amint azt a DK-i fülesbástya K-i oldalán feltárt „ház" maradványaival kapcsolatban már lehetőségként felvetettük.)

40 Az É-felé eső támpillérek Ny-i végei közé erős hevederívek feszültek, hasonlóak a székesegyház későgótikus maradványaira építettekhez (5. és 43. kép)/'

1 A K-i várfal végleges magasságában való felfalazása után (5. kép) sor került a mögötte levő terület feltárására, rendezésére/'

2 Ä Setét-kapu feletti területen húzott két hosszú, ÉD-i irányú kutatóárok és a tereprendezési szelvények metszetei egyhangúan tanúskodnak a mellett, hogy a felső, 1,5—2 m vastagságú réteg újkori, sőt egyes helyeken legújabbkori (40— 45. kép). E rétegek közül az alsók a. magasabb pontok (Szép bástya) természetes lemosódása, a legfelső, laza rétegek pedig a két világháború közti feltárás nyomán kerültek e helyre. A törmelékrétegből (46. kép) kibontottuk a föld alatti kaszárnyatermek szellőzőit. Ezeknek felső része ugyancsak újabbkori falazás, amelyet a rétegek tanúsága mellett a kisebb keresztmetszetű felsőrész falszövete is bizonyít/'

3 A terület végső rendezését az 1967-ben ásott hosszú, É—D-i kutatóárok és a Szépbástya K-i oldalán húzott 1. sz. kutatóárok alsó, D felé egyenletesen lejtő' rétege alapján hajtottuk végre (47. kép). E rétiegek a DK-i fü'esbástya felsc ágyútermébe vezető folyosó előtt érték el a legmélyebb pontot, majd innen kissé emelkedve vezettük át a szintet a • bástya területére. így biztosítottuk — XVI—

XVII. századi rétegek alapján — a Setét-kapu feletti nagy terület és a Gárdonyi-sír környékének (DK-i fülesbástya) harmonikus kapcsolatát, a területinek az egykori képéhez igazodó rendezését. A XVIII. század második felében készített térképek, felmérések a DK-i fülesbástya falai és a K-i várfal mögött „töltést" jelölnek/'

4 A terület vízelvezetését a háromszögbe összefutó két kutatóárok között ásott — a kaszárnyatermek és az ágyúterembc vezető folyosó felezésében — mély szivárgóárokkal kívánjuk megoldani. E terület É-i végében •—• a későgótikus székesegyház maradványai mellett — előkerült a belső- és külsővárat korábban elválasztó várfal székesegyházhoz csatlakozó vége. E falról Tinódi azt mondja, hogy Peirényi Péter idejében készült,"'' A falcsatlakozásról leolvasható, hogy az valóban későbbi a későgótikus székesegyház falainál, mert azokhoz épült hozzá/'

6 A csatlakozási pontnál egy nagyobb 40. Az előkerült téglák méretei: 15,5x31,5x6,5 cm. A falmaradványok és az itt fekvő padlótéglák alapján egy kisebb helyiség, „épület" állott e helyen. 41. A székesegyház területén állókat a helyreállítás során (1966—67) felmérés és fényképezés után rossz állapotuk — már a két világháború során kiásták azokat, s azóta a boltozatok egy része már lebomlott — miatt lebontottuk. Helyüket ma is jelzik, meghagyott csonkjaik. — E fal építéséről beszámol Baldigara 1573-ban. (Kriegsarchiv.) 42. A K-i várfal tervezését az O. M. F. Egri Építésvezetőségének megszervezése (1957) után Détshy Mihály folytatta, majd Sedlmayr János építészmérnök tervei szerint nyerte az végleges formáját. 43. A felső rész aljában egy újkori téglát találtunk befalazva. (Ásatási napló, 1966.) A felső rész mérete: 1,40x1.40 m. 44. A XVIII. sz. II. feléből származó felmérés fényképét az O. M. F. Tervtárában őrzik. Több hasonló felmérés is így ábrázolja e területet. Az egyik ilyen térképet (1768) közli Sugár István: Eger város térképei. Egri Múzeum Evk. V. 132. 3. ábra. (Az eredeti jelzete: Bécs, Kriegsarchiv.. Karten-Abteilung. Nr. I. С. V. 1—2. 178. 2.) 45. Tinódi: Egervár viadaláról való ének. Régi Magyar Költők Tára. III. Bp. 1881. 46. A későgótikus székesegyház DK-i kápolnájának támpüléréhez csatlakozott a lőréses fal vége. A támpillér elpusztult — minden bizonnyal a Baldigara által tervezett K-i várfal építésekor —, lenyomata azonban jól kivehető. L2ö