Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Szujkóné Lacza Júlia: Megemlékezés Andreánszky Gáborról (1895–1967)

Ouned Mzab, Ghardaia körül, ápr. 23. A Djurdjura, ápr. 28—29. Biskra környéke, máj. 1—2. Touggourt, máj. 1—2. Constantine, máj. 6. Hammam Meskoutine, máj. 7. Bône, máj. 8. Carthage, máj. 9. Djebel Bon Kornein, máj. 10. II. Növény földrajzi tanulmányút Észak-Afrikában 1928 február 18—máj. 30. III. Növény földrajzi tanulmányút Oran környékére és Marokkóba 1930. máj. 5— júl. 2. (Zoológusokkal. Prof. Dr. Fr. Werner és Prof. Dr. R. Ebner, Wien). Tanulmányút az olasz Nyugati Alpokba 1933. júli. 23—aug. 3. Tengeri Alpok, Cotti Alpok, Graji Alpok, (Andreánszky és Kárpáti Zoltán). Tanulmányút Genf vidékére, a Jurába és a nyugati Alpokba, 1935. máj. 25—jún. 5. Tanulmányút a keleti Alpokba 1936. aug. 16—18. (Andreánszky G. és Újhelyi József gyakornok) Kirándulás a Radnai-Havasokba, 1937. júl 22—25. IV. Észak-afrikai tanulmányút 1938. ápr. 6—28-ig. Tanulmányút a Máramarosi havasokban, a Pop Iván 1939. VI. 16—30-ig. (Újhelyi József, Bánhegyi József + hallgatók Tuzson J., Palik Piroska, Andreánszky G.) Erdélyi tanulmányút 1941. jún. 20—26-ig, vezető Andreánszky G. (Palik Piroska, Kárpáti Zoltán, Újhelyi József, Bánhegyi József, Modor Vidor, Apor László, Allodiatoris Irma múz. gyakornok, Baksay L.) Kolozsvári Szénafüvek, jún. 21. Korongyis, jún. 22., Ünőkő, jún. 23., Gyilkos-tó környéke és Békásszoros, jún. 25. Jugoszlávia, 1965. Split. Ausztria, Wien (Deutsche Zoo-Bot. Ges. 1964-ben). Lengyelország, Zakopane, 1966. Az egyetemi tanári kinevezése előtti tanulmány és gyűjtőutakhoz egyelőre csak annyit szükséges hozzátenni, hogy Közép-Európában tett kirándulásaira saját költségén rendszeresen viszi magával anyagilag kevésbé tehetős kollégáit, így pl. Bánhegyi József (Erdély), Kárpáti Zoltán (Alduna), Újhelyi József (Alpok) voltak részes?! e baráti gesztusnak.* Ezek után térjünk vissza Andreánszky Gáborhoz, milyen volt mint tanítvány, kutató, tanár, kolléga, muzeológus és barát. Tuzson János mint kutató, maga is az oknyomozó, s nem elsősorban a leíró jellegű kutatók sorába tartozott. Szemléletében és munkáiban különösen a vege-tációtörténeti kutatásaiban differenciáltan jelenik meg a klíma és a vegetáció formációinak összefüggése, egymásutánja. A geológiai és paleontológiái adatok egyaránt szerepet kapnak a vizsgált vegetáció időbeli elhelyezésében is. Tuzson szigorú tudományos követelményei önmagával és tanítványaival szemben Andreánszky Gábor munkáin mindvégig megérződtek, szemléletének alapvető vonásaival egyetemben. A tanítványnál mindehhez óriási tudásszomj, az új ismeretek megszerzésére való törekvés, nagy fizikai és szellemi munkabírás párosult. Észak-afrikai kutatóútjainak eredményeként autopsziából vált *Köszönetemet fejezem ki a Róla szóló megemlékezések anyagának összeállításában* nyújtott soKirányú segítségért Újhelyi József es FeKete Gábor kartársaknak, valamint tanítványai közül Cziffery Gabriella és Horváth Ernő paleontológusoknak. Simon Tibor és Horánszky András kollégáknak az Egyetemi Növényrendszertani Intézet idevonatkozó anyagának átengedéséért. 4