Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–67) V.

AZ EGRI VÁR FELTÁRÁSA (1957—67) V. Az egri vár tíz év óta folyó feltárási munkáiról, a gótikus palota, a Tömlöcés íoldbástya, valamint a Varkoch-kapu környékének kutatásáról az elmúlt években folyamatosan beszámoltunk.

1 Ez idő alatt azonban olyan részek feltárása is megkezdődött •— baleseti, tervezési és helyreállítási okok, feladatok miatt —, amelyeknek befejezésére csak az elmúlt évben került sor. Ilyen terület volt a várban a Gárdonyi-sír környéke, az attól északra eső terület a gótikus székesegyház maradványainak déli faláig és a vár legmagasabb pontja, a Szépbástya. Érmek déli, leszakadt része, valamint meredeken lejtő nyugati oldala sok veszélyt rejtett a vigyázatlan látogató, elsősorban a kalandos, játékra hajlamos gyermekek számára. Az elmúlt években végzett feltárási, valamint helyreállítási munkák e területen megszüntették a balesetveszélyt, s a nyert adatok alapján, a kijelölt céloknak megfelelően, lehetővé tették itt a maradandóbb rendezést. Az említett munkák mellett, a Szépbástya kutatása tette lehetővé e területnek, a belsővár DK-i szögletének rendezését. A GÁRDONYI-SÍR KÖRNYÉKÉNEK (DK-I FÜLESBÁSTYA) FELTÁRÁSA A Gárdonyi-sír környéke feltárás előtt a vár egyik — a Szépbástya után — legmagasabb területe volt (1. kép). Északról a DK-i fülesbánya kétszintes ágyúterme, valamint az 1957—58-ban helyreállított K-i várfal mögötti terület, keletről a bástya vasút felé eső, „rongált" felületű fala határolta. Délről és DNYról a Törökkert felé eső, 8—9 m magas várfalak zárták le a területet az akkori járószínt magasságáig. Ez a nagy mélység állandó veszélyt jelentett a falkorona szélére állók részére. E veszély megszüntetése végett kezdődött meg 1964-ben e terület feltárása, rendezése. A két világháború közti feltárások idején, találták meg és állították helyre e terület északi részén a kétszintes ágyútermet, a Gergely-bástyából oda vezető folyosókat, s a bástyákat összekötő, várfalakban vezető folyosókat (2—3. kép). Az előkerült maradványokat azonosították a XVI. század 70-es éveiben épülő DK-i íülesbástya K-i részével, amelyet Baldigara úgynevezett ,,C" terve már megépítettnek tüntet fel. A bástya további részeinek feltárására azonban akkor ínég nem került sor.

2 1. Détshy M.-Kozák K.: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem II. Budapest, 1964. 31—72. — Az egri múzeum Évkönyve. I—V. — Egri vár híradója, l—3. és 5—7. sz. 2. A feltárásokat ekkor Dr. Pálosi Ervin és dr. Pataki Vidor eiszt. r. gimnáziumi tanárok vezették. A kutatás eredményeiről dr. Pataki Vidor számolt be Az egri vár élete Eger, 1934. с munkájában. A közölt fényképeket az egri Dobó István Vármúzeum őrzi. 115