Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Bakó Ferenc: Beszámoló a Heves megyei múzeumok 1966. évi működéséről

Az egri szakkönyvtár évi gyarapodása 621 kötet könyv és 118 kötet folyóirat, melynek forrása: vásárlás az évi rendszeres költségvetés terhére, külföldi csere, a Múzeumi Ismeretterjesztő Központon keresztül kapott köteles-példány juttatás és az Országos Széchenyi Könyvtár fölös-példány elosztása. A vásárlások mellett a legnagyobb értékű és deviza-nehézségek miatt alig beszerezhető anyagot a külföldi csere könyvek és folyóiratok képezik. A gyöngyösi szakkönyvtár ez évi gyarapodása 267 kötet könyv és 30 kötet folyóirat. A múzeumok tudományos dolgozói rendszeresen tartottak ismeretterjesztő előadásokat a régészet, a néprajz, az irodalomtörténet, a helytörténet és a természettudomány köréből. Szabó János Csehszlovákiában adta elő a Mátra-vidék késő népvándorláskori kérdései с értekezését. A múzeumi anyagot a kutatók több tudományos értekezésben dolgozták fel. A múzeumok gyűjteményeihez igazodva, ezek a dolgozatok a régészet, a néprajz, a természettudomány, a helytörténet és az irodalomtörténet területén születtek meg. Régészeti tárgyú dolgozatokat Szabó János írt, az alábbi témákban: 1. Heves megye régészeti emlékei az első évezredben. (Heves megye műemléki topográfiája I. kötete számára, 2 ív terjedelem.) 2. Topographische Angaben zur spätvölkerwanderungszeitlichen Siedlungsgeschichte. (A csehszlovákiai Malé-Vozakanyban tartott avar szeminárium anyagához készült, 0,75 ív terjedelemben.) 3. Zur Problematik byzantinischen Mosaik-Funden in einem Grab bei Tárnáméra. (A szegedi József Attila Tudomány Egyetem évkönyve számára, 0,75 ív terjedelemben.) 4. Az egri múzeum avarkori leletei II. A dormánd-hanyipusztai avar temető. (Az egri múzeum évkönyve számára 1,5 ív terjedelemben.) — Néprajzi feldolgozó munkát Bakó Ferenc és Kecskés Péter végzett. Bakó F. Település és népi építkezés címmel bevezető fejezetet írt a Heves megyei műemléki topográfia számára és ugyanoda az I. kötet községeihez ugyanilyen témájú leírásokat adott, összesen 9 ív terjedelemben. Másik dolgozata: A májfa és a májusi kosár Heves megyében címmel az egri múzeum évkönyvébe készült, 4 ív terjedelemben. Kecskés Péter Szőlőmetszés a Mátraalján c, 1,25 ív terjedelmű dolgozatát az Ethnographia számára írta. — Helytörténeti tárgyú értekezéseken Kovács Béla és Dancza János dolgoztak. Kovács B. a Heves megye műemléki topográfiája 1. kötetébe A középkori Eger címmel írt egy ív terjedelmű dolgozatot. Az Elpusztult kolostorok Heves megyében című dolgozata az egri múzeum évkönyve számára készült, 1,5 ív terjedelemben és egy kisebb cikke: Adatok Feldebrő történetéhez. Dr. Korompai János Gárdonyi Géza ismeretlen irodalmi hagyatéka című dolgozatával (2 ív terjedelemben az egri múzeum évkönyve számára) elkezdte a Gárdonyi Sándor halála után átvett hagyaték ismertetését. Dancza János Az eszperantista mozgalom Heves megyében című dolgozatát az egri múzeum évkönyve számára írta 0,5 ív terjedelemben. — Rozsnyói Márton A visontai földmunkálatoknál előkerült mamutleletek című 0,25 ív terjedelmű írása az egri múzeum évkönyvében jelent meg. A múzeumi anyagot jóval szélesebb körben népszerűsítették az egyes kiállítások, s ezek között is a múzeumépületekben elhelyezett állandó kiállítások. Az egri Dobó István Vármúzeum kiállításait 1966-ban 292 986 személy látogatta, a gyöngyösi Mátra Múzeumot 13 848, a parádi Palócház-at 16 788 és a verpeléti kovácsműhelyt 576 személy. A látogatottság az előző évihez viszonyítva általában magasabb volt, összesen 35 051 fővel, ebből az egri vármúzeumra 32 490 fő emelkedés esett. Heves megye két országos vetélkedőn vett részt az 1966. év során. Mind a televízióban lezajlott népművészeti vetélkedőn, mind a Magyar Rádió „Tiszán innen, Dunán túl" című honismereti vetélkedője előkészítésében — főleg szakmai tanácsadással — a múzeumok szinte minden tudományos dolgozója részt vett. Bakó Ferenc 296