Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Korompai János: Gárdonyi Géza egri otthona
A levél alcíme : az egri név, mondanivalója pedig a képviselőtestület dicsérete, mert döntésével az egész magyar irodalmat példamutatóan becsülte meg. A levélíró nyíltan kimondja, hogy hazánkban mindenki könnyebben jut elismeréshez, mint a költő, különösen ha fiatal és „hivatalosan még nem nagy". A költőnek nálunk — mint a gombának az erdőben — saját erejéből és a maga lábán kell megélnie és felnőlnie. Eger másként tett, „keblére ölelte az ifjú idegent". Tóth Béla gondolatai és érzései rokonok a Gárdonyiban keletkezettekkel. Az utazás miatt kissé késve jelent meg Gárdonyi levele a képviselőtestülethez. 1 " Ebben az író szép szavakkal jelenti ki, hogy fiatal kora óta óhajtása öregségére Egerbe húzódni és, hogy boldog, mert Eger város lakói közé telepedhetett. A személyét ért megtisztelő gesztust az egész magyar irodalomnak szánt megbecsülésnek tekinti és „áldja a szívdobbanást, amely megállította a várromok felett és itt tétette le vele végleg a vándorbotot." Befejezésül igéri, hogy a nemes bánásmódra való érdemességét a jövőben is bebizonyítja. így jutott Gárdonyi a zajfogónak szánt előkert telkéhez és ezzel néhány lépéssel közelebb a nyugalomhoz. A kapu meletti hársfák ekkor kerültek a kerítésen belül és Gárdonyi rövidesen elhelyezte alattuk az élete végéig szívesen használt, lombok által rejtett pihenőpadját. További intézkedéseket is tett a csend fokozására: az ablakokra külön hangfogót és belső táblákat, az ajtókra bőrpárnázást készíttetett. Gárdonyi tovább folytatta erőfeszítéseit sajátmaga és családja életkörülményeinek megjavítására. Megvárásolta a háza felett felterülő három holdas szőlőt, megszerzett százegynéhány négyszögölet az ingatlanával északról szomszédos Mártonffy-rétből és mintegy a folyamat befejezéseképpen 1907-ben övé lett a Savós nevű harmincholdas birtok az egri határban. A két utóbbi birtokszerzésre nem mindennapi körülmények között került sor. A város vezetőinek telekadományozó döntése után ugyanis az a helyzet alakult ki, hogy a Mártonffyrét ékalakú darabja belehasított az író telkébe. Mártonffy Lászlót felkeresve Gárdonyi elmondta, hogy a számára létfontosságú kert kialakításához kellene az a földdarab. Bevallotta, hogy minél nagyobb kertet akar létesíteni, mert az lesz számára az egyetlen pihenő és sétahely. Mártonffy megnyugtatta az írót, hogy legszívesebben baráti ajándékul adná a kérdéses területet, mert szereti szomszédja írásait. Gárdonyi örült, de ugyanakkor bántotta is Mártonffy gavallériája, hogy nem kért vételárat. Viszonozni akarta valamivel a szívességet. Erszényében régóta lapult egy tízkoronás arany, amit kedvességből valamelyik kiadója számolt a honoráriumhoz. Ezt ajánlotta fel jelképes vételárként. 20 Az említett jelentékenyebb birtok, a Savós megvásárlására 1907-ben került sor, amikor formálisan is pontot tett szerencsétlen házassága ügyére: a bíróság kimondta a válást. Gárdonyi egész életében céltudatosan dolgozott gyermekei jövőjének minél jobb megalapozásán. Ezt a birtokszerzést is ilyen meggondolásból határozta el. Nyáron kisétált a szőlők közé. Meglátott egy fűzfákkal körülvett forrást és a forrás mellett egy négyszobás nyaralót. A környék további részletei: két dombocska, fenyők, nyárfák, gyümölcsfák, kis patak, mind nagyon megtetszettek a sétálónak. A nyaralóban lakók felismerték, behívták és uzsonnával kínálták. Amikor kifelé jött már tulajdonképpen övé volt a birtok. Ivott mégegyszer a saját forrásából és saját kapuját csukta be maga után. Húszezer korona volt a vételár. A sok pénz kiadása régi nagy terv megvalósítását jelentette. Az új szerzemény, a Schöpf lin birtok akkor egy honvédszázadosé volt. Karácsonyig tartott a tulajdonoscsere átvezetése, de az ünnepi meglepetések között már ott volt a büszke közlés: Megvettem! la Gárdonyi Géza köszönőlevelének teljes szövege az Egri Híradó 1899. szeptember 19-i számában és Az élő Gárdonyi II. k. 41 —42 oldalon található. 20 Okos M., Gárdonyi és Eger. Emlékkönyv Gárdonyi születésének 100. évfordulójára. Eger 1963. 280
