Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében

kistályaiak a felsőtárkányi püspöki erdőről, az erdőtelkiek és a tenkiek pedig 1764-ben a tarnaszentmáriai közös erdőről szállították az épületfát, így az ágasfának, szelemennek, horgasfáknak, mestergerendának valót.

29 A XVIII. század első felében, a telepítések idején, amikor nagy volt a jobbágyok fluktuációja, a telepesek sokszor az előző, elköltözött jobbágyok által üresen hagyott házat kapták meg a földesúrtól.

30 Ez a történeti tény teszi érthetővé, hogy a Heves megyébe telepedett magyar és idegen nemzetiségű (német, de különösen szlovák) népesség építészeti hagyományai alig térnek el a helyi magyarságétól, talán azért is, mert az idegeneket sok esetben magyarokkal együtt, vagy már ott lakó magyarok mellé telepítették. A XVIII. század közepén Heves megye erdőségeinek épületfa céljára alkalmas fa állománya jelentősen megfogyatkozhatottt. Erre céloz Bél Mátyás is, amikor a megye Mátrai Járásának népéről azt jegyzi meg, hogy bár erdők közt laknak, fában mégis szűkölködnek, hacsak nem vásárolnak a földesúrtól.

31 De a század hetvenes éveiben már a földesúr is szűkében lehetett az épületfának, mert az egri püspökség is „Tokajbul, vagy ugyan éppen Máramarosbul" hozatja a Tiszán a „fenyü szálakot, Deszkákot, Léczeket, vagy Zsendeleket". A Tiszán szállított fa anyag között „talpak" is szerepelnek, amiből arra következtethetünk, hogy ekkor már nemcsak a tetőszerkezet fa anyagát, hanem a fal gerendavázát, a talpfának valót is a megyén kívülről igyekeztek beszerezni.

32 Bizonyíték erre a püspökség 1743. évi taxája, melyben a faház és a kétféle tetőszerkezet egy-egy eleme tételesen és több változatban is fel van tüntetve, de a talp, vagy talpfa hiányzik.

33 Annak a lehetőségét is fenn kell még tartanunk, hogy az 1770-es években tutajon szállított „talpak" nem a faház építőelemei voltak, hanem egyszerűen kerék talpnak való félkész faáru. Akárhogyan is volt ez, a máramarosi épületfa a megye északi részeinek építkezését alig befolyásolhatta. Az épületfában mutakozó inség és egyúttal az erdőbirtokosok racionálisabb gazdálkodása a század hetvenes éveiben országszerte a faépítkezés csökkentését, megakadályozását, vagy éppen tilalmazását eredményezi. 1772-ben helytartótanácsi rendelet jelenik meg e tárgyban. Előírja, hogy az országnak azon a részein, ahol az épületeket fából emelik, az alattvalók ahol csak lehet, házaik falát szilárd anyagból, vagy ha nem, nyers anyagból építsék. A földesurak épületfát csak tető, ajtó és ablak, stb. céljára adjanak ki.

34 A rendelettel Heves megye közgyűlése két ízben is foglalkozik,

35 és a parasztság már szinte ezzel egy időben érzi hatását. Az egri püspökség a szarvaskői zsellérekkel az 1772 — 1774. évekre kötött szerződésben szigorú feltételként szabja meg, hogy három év alatt mindenki köteles házat 29 Maklár: Kiss György taksás jobbágy új ház építéséhez ,,3 Szelement Ágost, 2 Szelement, 16 Atal Gerendát, 4 Vízvetött, 25 Pár Horgast, 1 Mester Gerendát" kér az uraságtól azzal, hogy „az falainak való Mór Tégláit" maga készíti el. EÁL. Érs.lt.Cl. VI.Fasc. ZZZ. 178/12. - Kistálya: a bírák és a lakosok együttesen kérik a földesurat épületfa kiadásának engedélyezésére. U.o. no. 9. - Erdőtelek: EÁL. Polg. perek, no. 947. - Tenk: U.o. no. 772. 30 Füzesabonyban és Kápolnán (1700, ill. 1716) kiköti a földesúr, hogy a jobbágyok ,,el menetelekor pedigh nem lészen szabad házat le rontani, vagy némely részét el hordani hanem azon állapotban hagyni, melyben lészen el menetelekkor". Ld. a 26. sz. jegyzetet. — 1742-ben Török Ferenc azt vallja, hogy „még az elmúlt kuruc Világ előtt Karácsondon. . ."a földesúr „kész föld házba maga... szállította bele", amit korábbi telepesek hagytak „pusztán". Orczy lt. Possessionaria, csomószám 9. p. 36. (Jankovich M.) 31 Bél, Matthiae: Notitia Comitatus Hevesiensis. Orsz. Széchenyi Könyvtár. Fol lat. 3376. Membrum V. Sectio 1. 32 A tiszanánaiakkal kötött szerződés tervezete és szövege 1759-ből. EÁL. Érs. lt. Cl. I. Fase. QQ. no. 973 és 997. — Ulrich János prefektus levele Eszterházy Károly püspökhöz, 1764. IX. 22. U.o. 1934. LL. d. 33 Lásd a 28. sz. jegyzetet. 34 C. Pauly, Constitutio rei urbarialis regni Hungáriáé. Viennae, 1817. 300 — 301. 1. 35 EÁL. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1773. március 11.; 1776. aug. 12. 166