Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében

birtokába, történetéről ennélfogva alig tud valamit. Nagyon kevés adatunk van ezért a házak átalakításának eseményéről — pedig a legtöbb házon észrevehető a változtatás —, vagy az épületelemek hagyományos megnevezéséről. Különösen vonatkozik ez a ház és fedélszék fa anyagának nemére és beszerzésére, minthogy a ma még álló, ilyen építmények annyira régiek, hogy ezek a részletek érthető módon merültek feledésbe. Néhol találkoztunk még olyan hagyománnyal, hogy az építőanyag a ház helyén, vagy közelében irtott erdőből származik, sőt olyannal is, hogy az élő fát lecsonkolták, ágassá faragták, arra fektették a szelement, a ház helyét tehát az ágas helyzete határozta meg (Egerszólát).

25 Egyes falvakban még él annak az emléke is, hogy a Tiszától szállították a tutajon hozott épületfát (Tófalu), a fa beszerzésnek ez a módja ugyanis a folyó közelében még az első világháború után is gyakorlatban volt. Nen lehet vitás, hogy ez az épületfa nemében és formájában nem azonos a korábbi, XVIII. századi szállítmányokkal, a kettőnek csak beszerzési módja volt hasonló. A hagyománynál sokkal többet mondanak a levéltári adatok, főleg azért, mert a faépítkezés a földesúri jogokat és érdekeket több tekintetben is érintette. A XVIII. század első felében — de még később is —, amikor a birtokosok fő törekvése benépesíteni a török idők után elnéptelenedett falvaikat, nemcsak elősegítik a jobbágy házépítését, hanem kötelezővé is teszik azt. 1700-ban Füzesabony, 1716-ban Kápolna és 1743 Aldebrő részleges vagy teljes betelepítésekor a földesúr saját erdejéből igér épületfát a jobbágyokkal kötött szerződésben, sőt kötelezi őket a mielőbbi házépítésre.

26 A Tisza-menti falvak lakosságával kötött CDntractusok kötelezik a jobbágyot arra is, hogy „az Urasság számára épületekhez szükséges v:ssszőt, és karót a Tisza mellyékén lévő erdőben" vágja le és az előírt helyre szállítsa el.

27 Míg a sövényfal fonásához szükséges anyagot a Tisza árterülete szolgáltatta, addig a gerendákat, ágasfának valót az északi hegyvidék erdőségeiben lehetett beszerezni. Az egri püspöki uradalom a XVIII. század közepén rendszeresen elláthatta épületfával a hozzá forduló klienseket, mert 1743-ból ismerjük a különböző épületfák taxáját, mondhatni árjegyzékét, mely meghatározza a „sövénybe való karó", a különböző ágasfák, szelemenek, gerendák, „rovásnak való padló", szarufa és horgas vételárát.

28 1768-ban a makiáriak és a 25 Saját gyűjtés. A továbbiakban a saját gyűjtést nem fogom jelezni, a lábjegyzet nélkül közölt adatokat tehát az én gyűjtésemnek kell tekinteni. — Hasonló építési módot ír le Findura Imre, csak ennél még archaikusabbat. Rimaszombatban a XIX. század elején bontottak egy faházat, amelynek 4 sarkát egy-egy élőfa képezte. A fa törzsét megfelelő méretre vágták le és a ,,

fadere kak közé rótták be a ház(ak) oldalait". Findura I., i.m. 33 — 34.1. 26 Füzesabony, EÁL. Érs. lt. Cl. I. Fasc. CC. 376.; Kápolna, и.о. no. 394.; Aldebrő, ld. Soós I., Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger, 1955. 30. 1. 27 EÁL. Érs. lt. Cl. I. Fasc. QQ. no. 1011., 1762. év. 28 ,,Az Tárkány Zsérczy Szarvaskői Bocsi (?) Baktay, és Felnémeti Erdőben találandó dőlt fábul épületre fordítandó fának Specificatioja az Uraság részére mennyit Tisztar. ur. exigálhasson azoktul kik magokat fogjak insinualni e képen pro directione kiadatik. Egy hasogatott vagy gömbölyű vastag sövénybe való karóért 1 kr. /Egy középszerű gömbölyű oldal ágasért hossza öli cir. U/í 4 kr./ Annál vastagabb ágas, kit 4 szögre faragni szoktak vastagságha schuch % cir. 6. kr./ Egy kissebb által gerenda hosszú öli ЪУг vastag pedig % schuchnyi 10 kr./ Egy nagyobb vastagab által gerenda öli 3 '/2 szélességű schuch y

2 13 kr./Annál vastagab által gerenda, öli 3|/2 szélességű schuch % 15 kr./ Egy hosszú mester gerenda, hosszú öli 4. Vastag 1 schuchnyi 20 kr./ Szarufának való, vastagab y

2 schuchnyi 4 kr. /Ugyan szarufának való vékonyab % schuchnyi 5 kr./ Szelemen ágas gömbölyű, kisebb öllni 3 '/2 hosszúságra 4 kr. /Szelemen ágas faragásra való vastag 1 schuchnyi hosszú pedig öli 4'/2 '5 kr. Szelemen gerenda vastagab 14 kr./ Vékonyab 12 kr. /Horgasoknak párja Berek fábul való 4 kr./ Rovásnak való padló egy öllni 6 kr. /két Sertésre való hidasiul 40 kr./ három Sertés után valótul 1 f./ Négy Sertés után valóiul' 1 f. 35 kr./ Ött Sertés után valótul 1 f. 40 kr./ Hat Sertés után valótul 2 f. Datum Agriae 6. May 743." EÁL. Érs. lt. С V. Fasc. С no. 57. 165