Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében

Méri Istvánnak mindössze egy utalása jogosít fel bennünket annak megállapítására, hogy nálunk már az Árpádkorban is voltak faházak, legalább is a Dunántúl, ahol bizonyos régészeti leletek előkerültek.

5 Ugyancsak erre vall a középkor néhány, fából készült lakóházat megemlítő oklevele is.

6 Ezek között különös értékű az 1387. évi, Marthonulese településre vonatkozó eset, melynek során a hatalmaskodót kártérítésként három faház felépítésére kötelezik, a helyi szokásoknak megfelelően: tapasztva, továbbá hosszában és szélességében 10 öl belső mérettel. Ezek a házak tehát négyzetes alaprajzúak voltak, a kis méret alapján (decern ulnas, azaz 6,40 m) pedig feltételezhetjük, hogy egyetlen helyiségből álltak.

7 Domanovszky György úgy véli, hogy a XV. században a népi építkezésben a fa és a patics volt a legáltalánosabban használt anyag.

8 A XVI. század elejének várait „magyar módra" jórészt fa anyagok felhasználásával, gerendákból és sövényből készítették,

9 esetleg kővel vegyesen, amint az egykorú forrás közli: „A várnak bástyáit kőből csináltatta, a közit erős, öreg boronaravásokból".

10 A lakóházépítkezésben is általánosnak tekinthetjük ekkor a fa használatát, nemcsak a parasztoknál, hanem a nemeseknél is.

11 Ennek tulajdonítható, hogy a kor neves szótárírója, Calepinus a latin fabrico szót úgy fordítja, hogy „faragok, építek" és a fabrico származékainak felsorolásakor is szinte egyértelműnek veszi az építés és faragás cselekvését.

12 Egy évszázaddal később Comenius az ács munkatevékenységeinek felsorolásakor így utal a faház építésére: „összefoglalja a falakat és összveszegezi (szörkeszti)a baronafákat öreg, vastag szegekkel".

13 A török hódoltság általános viszonyai kedveztek a faépítkezésnek, minthogy maguk a törökök is ezzel éltek. A siroki vár 1687-ben felvett inventáriumában 13 faházat találunk, s ezeket az összeíró megjegyzése szerint mind a törökök építették.

14 Túlzásnak kell azonban tartanunk azt a feltevést, hogy a XVIII. századi Magyarország egyes városaiban a faházak használata kizárólag a török hatásnak tulajdonítható, ill. azokat mind a törökök építették. 1688-ban Eger házainak csak 10%-a volt teljesen kőből, legnagyobb részük fából épült. 5 Méri. I., Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Bp. 1964. Régészeti Füzetek Ser. II. 12. 53. 1. 6 V.o.: 1295: Fejér G., Codex Diplomatics VI/I. 387-388; 1300: Hazai Okmánytár VII. 285, in: Méri, i.m.; — továbbá 1387: Ayak, jobbágyok elrablása faházaikkal együtt: Mályusz E., Zsigmondkori oklevéltár. I. Bp. 1951. 2. 1.; 1387: Rosnycza, (Zobor vidék?) faházak elpusztítása: и.о. 9. 1.; 1387: Marthonulese (Bihar m. ?), faházak elpusztítása: и.о. 26. 1.; 1395: Bököd (Bodrog m.), négy faház elszállítása: и.о. 419.1.; 1399: Leurenthe (Veszprém m. ?), két faház elzálogosítása: и.о. 644.1.; 1407: Buda, két faház eladása: и.о. II. k. 12.1.; 1407: Goztun (Győr m.?), faházak átadása: и.о. 20. 1. 7 Mályusz E., i.m. I. 26. 1. — A méret átszámítására Id. Masksay F., Urbáriumok. Bp. 1959. 840. 1. 8 Domanovszky Gy., A jobbágyság élete. Magyar Művelődéstörténet. Bp. é.n. II. 358.1. 9 Takáts S., Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI —XVII. századból. Bp. 1961. Régi faragómestereink. 87.1. 10 Magyar Nyelvtörténeti Szótár. II. 1443. 1. 11 Takáts S., i.m. и.о. 12 Melich J., Calepinus latin-magyar szótára 1585-ből. Bp. 1912. 297.1. 13 Comenius J.A., A látható világ. Bp. 1959. 155. 1. — Az ács szó egyébként ótörök eredetű, amiből Bátky Zsigmond arra következtet, hogy a honfoglalás előtt a magyarok gerendás faházakat építettek (A magyar ház eredete. NÉ. XXII. 1930. 73., 78. 1.); Cs. Sebestyén Károly más nézeten van: a honfoglalók ács megnevezésű mestere „mindenféle famunkát végzett, egyebek közt a jurt fa alkotó részeit is készítette. Az ács szó csak a középkor folyamán ruházódott át arra a mesterségre, amivel a Zimmermann foglalkozik. (A magyar ház ősi magyar műszavai. Ethn. LII. 1941. 35 — 36. 1.) Ugyanő idézi, hogy a faházakat készítő népi iparos (neve talán ács) még Erdélyben sem szerepel a céhes iparok között (и.о.). 14 Egri Állami Levéltár (a továbbiakban: EÁL.) Eger város iratai B.I. 31. — Ezeknek a faházaknak a riolit-tufa sziklatalajba vágott nyomait, részben alapjait 1965-ben és 1966-ban feltárta Kovács Béla, az egri Dobó István Vármúzeum régésze. Fenti adatok átadását neki köszönöm. 162