Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Sugár István: Eger város térképei

valójuk lehet. Szerepel a tanulmányban néhány kétségtelenül jelentős, de ma lappangó térkép is, amelyekre azonban levéltári adat vagy egyéb forrásközlés utal. (Talán ezzel is elősegíthetővé válik ezen darabok felkutatása, illetve előkerülte.) A következő levél-, illetve térképtárakban őrzött alanti állagokban található térképekre terjed ki a jelen tanulmány. Egri Állami Levéltár. 1. Heves megye levéltárának térképei : Törzsanyag és Úrbéri térképek. 2. Letétek. 3. Megyei tervrajzok. 4. Eger város leváltára: Iratok és a városi mérnöki ügyosztály terv- és helyszínrajzai. 5. Egri érsekség gazdasági levéltára: Tratok, Tervtár és Térképtár. 6. Egri főkáptalan magánlevéltára: Iratok és Térképtár. Dobó István Vármúzeum (Eger) Adattárának térképei. Egri járásbíróság telekkönyvi hivatala kataszteri térképtára. Állami földmérési és térképészeti hivatal Heves megyei kirendeltségének térképtára. Miskolci állami levéltár: Borsod megye levéltárának térképei: Törzsanyag. Országos Levéltár: Helytartótanácsi térképek. Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtára. Országos Széchenyi könyvtár : Térképtár. Magyar Nemzeti Múzeum: Történelmi képcsarnok gyűjteménye. Mezőgazdasági Múzeum adattára. Kriegsarchiv. Kartenabteilung. (Bécs) A szerző tulajdonában levő térképek. Korábbi könyvkiadványok térkép-illusztrációi. Természetesen nem lehet maradéktalan az összeállítás, mert hiszen a külföldi levéltárakban illetve hazai levéltárak iratanyagában mellékletként elszórtan még bizonnyal lappang néhány darab. A feldolgozás és a közlés módja A térképek keletkezésük időpontjának megfelelően, századonkénti csoportosításban követik egymást, folyamatos sorszámozással. 1. A térkép keletkezésének időpontja. Amennyiben a térkép eredetileg nem volt keltezve, úgy a térkép ábrázolt adatainak alapján — a lehetőség keretén belül — igyekeztük a készítés évét meghatározni. Ebben az esetben azonban a kelet zárójelben szerepel. (Amennyiben szükségesnek látszott, az olvasó a lapalji jegyzetben kap magyarázatot az időmeghatározásra.) 2. A térkép címében szigorúan ragaszkodtunk a betűhűséghez, — leszámítva a külön- és egybeírást, valamint az interpunctiókat. Amennyiben a térképnek nem volt megadott címe: az esetleges hátoldali feljegyzés szerepel címként — az e tényre való utalással. Mindezek hiányában pedig — zárójelben — általunk megadott címet közlünk. 3. A szerző nevét és foglalkozását eredeti formában, szigorúan betűhíven közöljük. Amenynyiben a térkép rajzolója vagy másolója is ismeretes, azt is megadjuk. A nyomtatott térképek esetében pedig teljes szöveghűséggel kerülnek közlésre a térkép kiadójára, illetve a kiadásra vonatkozó adatok. 4. A méretarány az „M" rövidítés után következik. Amennyiben szerepel a térképen a méretarány, úgy azt adjuk meg, de ha csak léptéktáblázat található, úgy annak méretét mmben közöljük. Ha sem méretarány, sem pedig lépték nem található a térképen,úgy, azt a tényt közöljük. 5. A darabszámot természetesen csak több lapból álló térképek esetében adjuk meg. 6. A nagyságra, vonatkozó cm-ben mért adatok az „N" (nagyság) rövidítés után állanak. Az itt szereplő két szám közül az első a térképlap vízszintes, a második pedig a függőleges oldalának méretét jelöli. 126