Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)

Sugár István: Eger város térképei

7. A leírásban a térképen ábrázoltakra vonatkozóan kap az olvasó a lehetőség keretén belül teljes és mindenre kiterjedő képet. A leírásból megtudja a kutató, hogy mire találhat adatot az illető térképen. 8. A jelzet a térkép őrzési helyére és pontos levéltári, illetve térképtári elhelyezésére utal. XVI. SZÁZAD 1. 1528. Tabula Hungáriáé ad quatuor latéra. Metszet kézi színezéssel. Lázár deák („per Lazarum"). Magyarország területét ábrázoló legrégibb térképen Eger AGRIA, illetve AGRAN néven szerepel. A bástyákkal megerősített vár távlati képén a székesegyház két magas tornya ismerhető fel. A vár alatt távolabb magát a várost jelképező néhány épület rajza. (OSZK. Régi és ritka nyomtatványok. App. M. 136.) 2. 1556. Regni Hungáriáé descriptio vera. Metszet kézi színezéssel. Lazius. „AGRIA-ERLA" magasba emelkedő várának s az alatta elterülő városnak távlati képe. Közöttük az „Egerwize fl."=~Eger patak. Körülöttük a domborzat sematikus rajzolata. (HT. Nr. B.TX.a. 1011.) XVII. SZÁZAD 3. (1687). Pianta D'Agria Vízfestmény. M: nélkül. N: 280x 175 mm. Olasznyelvű betűjelmagyarázattal. A város és a vár meglehetősen jól sikerült alaprajza. A városban semmi, a várban azonban épületek alaprajzi elrendezése látható. A városfal és a kapuk egészen pontos rajza. A városfalon kívül: a melegvizű fürdők, a nagyobb ilidzsa betűjelzéssel: Bagno caldo, a másik azonban jelzés nékül. A városon keresztülfolyó Eger patak, valamint a domborzat sematikusan van ábrázolva. (MNM. Tört. Képes. Nr. T.8916.) 4. (1687.) Erlaw. Tusrajz. Szerző és méretarány nélkül. N : 95 x 75 mm. Németnyelvű számjelmagyarázattal. A város alaprajzszerű látképe: Ortelius-féle vedutaszármazék.

4 A várost övező kettős falrendszer a kapukkal. A városban 1—8. terjedő számjelmagyarázat magát a várost, a piacteret, a székesegyházat, a tanácsházat, a kórház-templomot, a várat és ott egy kolostornak nevezett épületet, valamint az Eger patakot ábrázolja. (Közli: BarcsayAmant I. kötet 24 ábra XI. lapon. — II. kötet 44. szám a 10. oldalon. A szerző szerint: „Pataki Vidor külföldi levéltári kutatásainak feldolgozatlan jegyzeteiben.

5 Sajnos a pontos lelőhely megjelölése hiányzik, Pataki Vidor jegyzetei pedig megsemmisültek. 5. (1687.) Planta della Citta Forterezza d'Agria altrinemte chiamata Er la. Rézmetszet. Chiarillo. Méretarány nélkül. N: 255 x 205 mm. Olasznyelvű betűjelmagyarázattal a kartusban. Eger városának és a várnak alaprajzszerű látképe, a városfalakkal, kapukkal, valamint a vár védműveivel. A városfalon kívül a környék perspektivikus ábrázolásával: a vízimal4 Az egri veduták legnépesebb típusát Hans Siebmachernek, Hieronymus Ortelius először 1603ban megjelent és sokszor újranyomott Chronologiájában található metszet képviseli, amelyet sok XVII. századi munka másolatban, illetőleg átdolgozásban utánzott. 5 Pataki János Vidor végezte az egri vár múltjára vonatkozó széleskörű levéltári kutatást. 127