Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 5. (1967)
Sugár István: Eger város térképei
EGER VÁROS TÉRKÉPEI (XVI. század - 1950) Egy-egy helység térképei a kutató kezében az elmúlt emberöltők és századok megismerésében éppen olyan szerepet játszhatnak, mint a levéltárak iratanyaga vagy a múzeumok tárgyi emlékei. A térképek egy-egy adott időpontban egy-egy körülírt terület legkülönfélébb adatát és vonatkozását rögzítik s így őrzik meg azokat számunkra. A térképről leolvasható adatok oly sokfélék lehetnek, hogy annak a szorosabb értelemben vett földrajztudományon túlmenően — többek között — a hely-, a település-, a város-, a gazdálkodás-, a mezőgazdaság-, a kultúrtörténet, a régészet, de még a néprajz, sőt a nyelvtudomány is hasznát láthatja. Ma már egyre többen vallják, hogy a térképek tanulmányozása nélkülözhetetlen a helytörténet legkülönbözőbb vonatkozásainak kutatásánál. Mivel az utóbbi esztendőkben egyre intenzívebben bontakozott ki Eger város helytörténeti kutatása, szükségesnek mutatkozott, hogy a lehető és elérhető teljességben kutassuk fel a városra vonatkozó térképanyagot. E munka annál is inkább időszerű, mivel mind a mai napig nem történt kísérlet sem a várost ábrázoló összes térkép feltárására, összeállítására. Csak néhány térképet ismertet Mártonffy Károly 1865-ben 1 , Breznay Imre 1923-ban 2 és Pataky János Vidor és Bendefy László 1964-ben 3 egy-egy cikk erejéig. 1965-ben megjelent ugyan a Levéltárak Országos Központjának gondozásában a „Kéziratos térképek az egri állami levéltárban" с kiadvány, de az is csupán az egri anyagnak egy részét vette számba. Hiányzik az összeállításból Eger város műszaki ügyosztályának gazdag térképtári anyaga — mivel csak utóbb került az állami levéltár gondozása alá — s egyéb még helyben felkutatható térkép, nem is beszélve az ország egyéb levéltárában és térképtárában őrzött példányokról. A jelen tanulmány azt tűzte ki célul, hogy a lehető teljességig felkutassa az Egerre vonatkozó térképeket, kéziratosokat és sokszorosítóitokat egyaránt, azokat rendszerezze, rövid leírásban ismertesse s a kutatók részére megadja a jelzetüket. A rövid annotációs ismertetés alapján azután a legkülönbözőbb témával foglalkozó kutató könnyűszerrel megtalálhatja azokat a térképeket, amelyek adatokat szolgáltathatnak majd munkájához. A jelen tanulmány tehát alapjában adatközlő jellegű. A forrásanyag A jelen összeállításban úgy a kéziratos, mint a nyomdai és fénymásolati úton sokszorosított térképek feldolgozást nyertek. A város bel- és külterületi részeit, illetve mindkettőt ábrázoló darabok mellett célszerűnek látszott egyes kisebb területekről készült olyan ún. helyszínrajzokat is felvenni a sorozatba, amelyeknek ma már a kutatók számára jelentős mondani1 Mártonffy K. i.m. 147 — 148. 1. (Ld. a 160. lapon a szakirodalmi források jegyzékét). 2 Breznay I./ A.i.m. 1.1. 3 Pataki J.-Bendefy i.m. 37. 1. 125
