Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében

parochialis ad honorem beatissime virginis Marie et Beate Margarethe virginis capelleque beati Jacobi apostoli in dicta possessione Poroztho" Mihály fia Tamás mesternek (de Sadan) vicecamerario solium regalium de Zathmar adták.

159 Egy hét évvel későbbi oklevél szerint a községben két kőtemplom van .Az egyik kéttornyos, de egyik tornyán nincs tető, temető nincs körülötte; a másik templom torony nélküli, cseréppel fedett.

160 A monostort említő több középkori oklevelet nem ismerünk. A szerzetesek feltehetően a XVI. század elején, a török előretörésével hagyhatták el az apátságot. Az írásos adatokból nem tűnik ki, hogy a monostor melyik szerzetesrendé volt. Lakói azonban csak olyan rendhez tartozhattak, amelyek a XIII. század elejéig hazánkban megtelepültek, mert az apátságot már a Váradi Regestrum említi. Ezek közül is ki kell zárni azokat a rendeket, amelyeknél a kolostor fejét nem abbas-пак, apátnak nevezik, hiszen több oklevél így említi a monostor fejét. Végeredményben csak a ciszterci és a bencés rend jöhet számításba. A ciszterciek constitutioi szerint azonban minden templomukat Szűz Mária tiszteletére kell szentelni, a poroszlói apátság titulusa azonban Szent Péter és Pál. így tehát bizonyosra vehetjük, hogy az apátság a bencés rendé volt.

161 A kolostor helyének meghatározásánál már az említett 1299-es oklevelet is figyelembe lehet venni. Eszerint a falun belül, a Tisza mellett — illetve a Cserő-nek nevezett jelenlegi ágánál — kell az apátság maradványait keresni. Talán nem tévedünk, ha az 1427-es oklevélben leírt kéttornyú templomot az apátság templomával azonosítjuk. Véleményünket arra alapozzuk, hogy az oklevél szerint nincs körülötte temető. A másik, torony nélküli templomnál nem említik ugyan, hogy körülötte temető van, de a középkori gyakorlat szerint általában a plébániatemplom köré temetkeztek. A XVIII. századi adatok alapján a monostor pontos helyét is meg tudjuk határozni. Egy 177l-es tanúvallomási jegyzőkönyv szerint a falu egyik részét Kalastrom-пак, ekkor Collegium-пак hívták. Ezen a helyen a protestáns templom, az iskola, a prédikátor és az iskolamester háza állt. A hagyomány szerint ez a terület valaha a barátoké volt és később a reformátusok foglalták el. A templom közelében ásás közben alapfalakat is találtak. A XVIII. század végén új református templomot építettek, amely a mai napig is áll és a régi templom köveit felhasználták az építkezéshez.

162 A helyet pontosan meghatározza egy 1777-es térkép, amelyen feltüntették az előbb említett építményeket. A templom, amennyire az alaprajzból megállapítható, egyenes záródású volt és ez összevág a tanúvallomásokból származó adatokkal is.

lf3 Ezt a mai falutérképre vetítve megállapíthatjuk, hogy az apátság helye a Vöröshadsereg u. 64—66. sz. telkeken volt. A Cserő gátjának építésekor 1947-ben ezen a területen alapfalakat is találtak. 159 OL Dl 30. 158. Leleszi konvent hiteleshelyi lvt. Acta 1420. nr. 86. JG0 BSZL III. köteg. — Károlyi L. II. 104—106. 161 A bencés rendtörténetírás nem sorolja Poroszlót a rend kolostorai közé, mert ezt kimondottan egy oklevél sem említi. Vö. : Sörös P. 7. 1R2 EÁL Heves megyei közgyűlési iratok No. 108. 1771. Vö.: Gaál F. i. m. 163 EÁL Térképek, Kápt. 57. 87