Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori emlékanyaga II.

leletanyagában ugyanis egyetlen övveret, csüngős fülbevaló, fegyverféleség vagy kerámia sem szerepelt, ami a közelebbi kormeghatározást elősegítette volna. Másrészt az avar jellegű temetkezések igen késői keltezésének lehetőségéről ma egyre több szó esik. Egy honfoglaláskori avar temetőre nemrég mutathattunk rá.

25 Amikor az 1962. évi ásatás Hanyipusztán a Bencsik tanyai dombtető déli sírcsoportját hozta felszínre, itt a sírok abszolút időrendje szempontjából néhány jellegzetesebb leletet is feltárhattunk. Galván Károly 1957. évi gyűjtéséből való avar leletek előkerülési helyét is csak akkor tisztázhattuk, s ebben az anyagban ugyancsak kormeghatározó darabok találhatók. Kormeghatározó darabjaink a B. temető D-i csoportjából az alábbiak: a20. (kiforgatott) sírból fülbevaló töredék, a 22. (kiforgatott) sírból gyöngyszemek, a 35. sírból övveretek, a 41. (kiforgatott) sírból íjcsontok. A 22, 30, 32 és 36. sírok kerámiája is támpontul szolgálhat. Ma már úgy látjuk, hogy a B. temető északi sírcsoportjából is van datáló értékű leletünk : a 18. sír gyöngyszemei, a szórványleletek közül pedig, — ha ezeket valóban a B. temető É-i sírcsoportjának K-i részén találták, — övdíszek és íjcsontok tájékoztathatnak még e temetőrész időrendi helyzetéről. Az A. temetőben az 5. sír a^yagedénye az egyetlen kormeghatározó emlék. A temetkezési szokásanyagot is ezért kellett bevonnunk az időrendi vizsgálatokhoz, hogy az A. temető korát tisztázhassuk. A 35. sír, amely a dombtető D-i sírcsoportjának déli szélén került elő, olyan övgarniturát mutatott fel, amelyben az avarkor korai szakaszának övdíszei és a 650—720 közötti évek lemezes övgarnituráinak jellegei együtt fordulnak elő, az utóbbiak túlsúlyával. A négyzet alakú övdíszek a késői lemezes övgarnitúrák igen gyakori alkotó részei. A préselt mintás példány indamotivuma is éppen a késői öviemezek gyakori díszítő eleme. A nagyszíjvég szíjszorítós részén látható pontsor szintén idegen a korai sima lemezes nagyszíjvégeken. A nagyszíjvég formája : egyenletes szélessége és kerekedő vége viszont a korai idők darabjaira emlékeztet.

26 A 35. sír övgarniturájának készítési ideje leginkább a VII. század harmadik negyedére mutat. Mivel viselője 6—7 éves gyermek volt, az öv a temetkezés idejét is keltezi. Egy sírcsoport központibb fekvésű sírjai a legszélső gyermeksírnál feltehetőleg korábbiak. Sajnos a szóbanforgó sírcsoport belső sírjait az ásatás már nem tárta fel (ezek a 32. sírtól É-felé kereshetők.) Mindössze a 41. sírt, s talán a 20. és a 32. sírt sorolhatjuk ide. A 41. sír a 35.-nél valóban korábbinak látszik. Keskeny végű íj volt benne a csontborítások mérete szerint (234—236 mm). A VII. század második felére keltezhető sírokban jóval szélesebb karú íjak találhatók.

27 A 20. sír fülbevalójának maradványaiból annyi megállapítható, hogy hosszú tengelyes csüngője volt, amelyen nagy gömbös paszta ékeskedett. A tengelyes csüngős fülbevalók divatja a korai avarkor végén, a VII. század második harmadában kezdett elterjedni.

38 A VII. század második felének egyik jellemző fülbevaló típusa a kerek fülkarikás és hosszú tengelyű fülbevaló csonkakúpos palásttal és nagy gömbös pasztacsünSzabó, Das Weiterleben. 61—71. Kovrig, Alattyán. 124—136., 227. Csallány Dezső, Arch. Ért. 73-75 (1946—48) 354-355. Az üveggömbös csüngő legkorábbi megjelenésére az alattyáni temető első szakaszának 153. és 176. sírjaiban talált fülbevaló típusok a jellemzőek: az üveggömbök fémabronccsal ellátva még a lemezes fémgömbök változataiként szerepelnek {Kovrig, Alattyán. 110.). A hanyipusztai példány legközelebai hasonmásai az alattyáni 14. sir fülbevalói. Itt ugyancsak megfigyelhetjük a kis fülkarikához aránytalanul nagy üveggömböket és a hurkos tengelyvégeket (a mi példányunknál a hurokrész letörött, töve megmaradt). Ez a sír a temetőben elfoglalt helyzete szerint még a VII. század első felére vagy közepére keltezhető. {Kovrig, Alattyán. 110.1.t. 36-37.). 4 Az Egri Múzeum Évkönyve 49