Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Bakó Ferenc: A májfa és a májusi kosár Heves megyében

a lány is bemegy vele és olyan virágot választanak, amelyik mindkettőjüknek tetszik. Leginkább muskátlit és hortenziát tesznek bele, de Hevesvezekényen három szál rózsa az illő. Recsken az udvarló rózsaszín, a vőlegény piros virágot küld. A cserepes virágok száma 1—3 szokott lenni, de Tarnaleleszen még „hétvirágú" kosarat is küldenek. A kosarat nemcsak színes krepp-papírral díszítik, hanem szalagokkal, színes üveggömbökkel (Gyöngyösoroszi) és „éjjeli lámpával" (valószínűleg karácsonyfa égő) is. Ez utóbbi különösen tetszhet, mert „nagyon gyönyörű este, amikor kigyullad" — írja az egyik bükkszéki kislány. b) Kosár és ajándék Viszonylag korán megfigyelhető, hogy a kosárba nemcsak virágot tesz a legény, hanem egyéb ajándékot is. Kápolnán 1925-ben a következők voltak egy kosárban: négy cserép muskátli, egy cserép nefelejcs, közöttük egy pirosköves aranygyűrű és a virágcserépre kötve egy kék delinkendő A könnyebb, a kisebb a jándék ma is a kosárba kerül, a virág mellé: Fedémesen kölnivíz, Nagykökényesen, Noszvajon, Tiszanánán kisebb ruhafélék és édesség; Ostoroson a kicsiknek szalag, a 10 éven felülieknek zsebkendők és kicsi üvegekben bor, annyi, amennyit a virág szára elbír; Karácsondon a cserepes virág mellé üvegekben édes ital, közéjük nyaklánc, cukorka és csokoládé. A nagyobb terjedelmű és súlyosabb ajándékokat, pl. ruhát, cipőt a kosár fülére kötözték (Noszvaj, Tarnalelesz, Tiszanána). A virágkosárhoz tehát már korán az ajándékoknak kétféle csoportja járult: a kisebb terjedelmű élelmiszerek és ékszerek, valamint a nagyobb és súlyosabb ruhafélék csoportja. Az újabb időkben mind a két ajándékfajta önállósult, elvált a virágtól. Gyöngyöstarjánban és Hatvanban például a májusi kosárban nem virág van, hanem alma, cukorka. Hatvanban „csemege kosarat" küld az udvarló, aminek ára 500 forintra is felmegy. Tarnazsadányon csak édesség és kisebb ruhaféle van a kosárban. Bár fentebb az önálló ruha ajándékot úgy vezettem le, mint a kosár egyik függvényének önállósulását, meg kell jegyeznem, hogy ez a szokás kialakulásának csak egyik útja volt. A másik az, hogy néhány községünkben a májfával egy időben, arra rátéve, vagy teljesen külön kezelve már két generációval ezelőtt is adtak ilyen ajándékokat. A megye déli részén, Erdőtelek, Kisköre, Sarud és Tiszanána községekben van ennek hagyománya. Erdőtelken a máj fa mellé „illendő" volt valamit vinni, a vőlegény valami nagyobb ajándékot adott (IV.). Ugyanitt régen (IV.) az, aki komolyan udvarolt a lánynak, májfa helyett főkötőt, kendőt, esetleg cserepes virágot vitt. A többi három faluban is réginek látszik a szokás, hasonlóan a típusok között Kömlőről közölt adatokkal, itt is „májusi ruhát" kaptak a lányok, amit inggel, ma pulóverrel viszonoznak. Egerbaktán, Egercsehiben és Heréden ma már csak ruhát ajándékoz az udvarló, de adnak máshol ékszert, táskát, vagy valamiféle készletet is. c) Az ajándék átadása, fogadása és viszonzása A kosarat és a másféle ajándékot vagy a májfaállítás hagyományos idejében, este (Tiszanána), vagy május első délutánján viszik (Bükkszenterzsébet, Recsk). Kápolnán hangsúlyozzák, hogy este viszik ugyan, de nyilvánosan, tehát nem „lopakodva" a kosarat a menyasszonynak, már a lakodalom jövendőbeli tisztségviselői, a kisvőfély, vagy egy koszorúslány. A vőlegény tehát nincs jelen az ajándék átadásakor, épp úgy, mint Egerbaktán, Felnémeten és Gyöngyösorosziban akkor, ha még nem udvarol a legény, csak szeretne, vagy a szülei akarják. Az eladó lánynak viszont már rendszerint személyesen viszi szeretője az ajándékot, de nem egyedül. Gyöngyösorosziban a két keresztapja és a testvére kíséri, akik menet közben kezükben tartják a virágot és az ajándékokat, hogy lássa a falu. Gyöngyöspatán a szülei kísérik a legényt. Egerszóláton még a vőlegényt is kísérik, barátja, a „kísérő" megy vele és ő adja át a kosarat a lánynak. Mátrabalián nem a lánynak adják át a kosarat, hanem az apjának és ő továbbítja a lánynak. 295