Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Bakó Ferenc: A májfa és a májusi kosár Heves megyében

6. Feldebrö Májfa. Ma a 10 — 14 éves lányoknak állítanak már csak kis fát, „gallyacskát" főleg jegenyéből, vagy nyárfából. 1945 előtt a májfa még magas volt és azoknak a lányoknak állították, akiknek a szülei ezt megengedték. Régen (IV.) nem május elsejére, hanem búzaszentelőre, illetve pünkösdre (II—III.) vitték a májfát, vagy a májusi kosarat. Régen is, ma is feldíszítve viszik a legények a fát csendben, titokban, mert ha észreveszik és a lány megtudja, hogy ki a májfaállító, a néphit szerint a döntés nem fog sikerülni. A fát a kapu tetejére szokták tenni, melyre a legény levelet kötött. Ezt csak akkor olvashatta el a lány, ha a májfát elbontották. Éjjel őrizni kellett a fát, mert esetleg más legény lefűrészelte és a magáét állította a helyére. Egy hétig állt a fa és ez idő alatt a legény nem mehetett el a lányhoz. A májfa kidöntése úgy történt, hogy a legények levették róla a bort, zsebkendőt és bevitték a házba a lánynak. Azután behúzták a fát az udvarba, majd a lány apja behívta őket a szobába. Itt sütöttek, főztek erre az alkalomra „mint búcsúkor", de a legényt, a lány szeretőjét vízzel és száraz kenyérrel kínálták. Ez után mulattak, táncoltak egy ideig. — Egy másik változat szerint a legény levette a fáról a zsebkendőt, a bort, bement a házba és ezt a verset mondta a lánynak: „Májfát állítottam, Ki is döntöttem, E szép vasárnapon E ház lányát feleségül kérem." A lányhoz fordulva ezt kérdezte: „Jössz-e hozzám, vagy sem" ? Ha a lánytól beleegyező választ kapott, kicserélték a zsebkendőt, megitták a bort és nagy lakomát csaptak. Ha nemet mondott a lány, letette a bort, zsebkendőt a legény és hazament. — Ahova nem állítottak májfát, reggelre teleszórták a legények virággal az udvart. Régen (IV.) a lakodalmakban is állítottak májfát. Jelenleg az a szokás, hogy a tanácsházán dolgozó nőknek is szoktak egy közös májfát állítani. Kosár, ajándék. A kosárba egy cserép hortenzia mellé likőrt, ékszert, cukorkát, csokoládét is tesznek a legények. Újabban dísztáviratot is küldenek a lánynak. A kosarat a legény anyja viszi és amikor átadja az ajándékot, megcsókolja a lányt. A lányok úgy érdeklődnek ilyenkor a kosár után, mintha nem tudnák, hogy ki küldte. Az ajándékvívőt megvendégelik, majd este a legény is meglátogatja a házat és akkor viszonozzák az ajándékot: dohányzó készlettel, cigaretta tárcával, nyakkendővel, inggel, ruhaneművel. — Egyre divatosabb ilyen alkalommal házi mulatságot, „házi bulit" rendezni. A kosár csak májusban áll az ablakban, később a szoba asztalán helyezik el. 7. Besenyőtelek™ Májfa. Heves megye területéről a májfaállítás egyetlen régi közlését Besenyőtelekről ismerjük: „Május elsején minden legény májfát szokott a szeretőjének küldeni. E célra szép fiatal fát választanak ki s telerakják cukorral, gyümölccsel, pántlikával és kendővel. A májfát a kapufélfa mellé szokták ásni vagy kiszögelni"

20 — írja Berze Nagy J. 1910-ben. A szokás 18 A megye legrégebbinek ismert települései közé tartozik, legalábbis a XI. századi altemplom alapján, de a XVIII. században a környékre telepített németek részéről némi kulturális behatás érte. A palóc etnikai terület határán fekszik, de kétségtelenül nem oda tartozó. Ld. Borovszky S., i. m. 36. 1.; Soós I., i. m. 35. 1. 19 A középkori besenyő népességet a XVI. században a török elpusztította, illetve szétszórta, a jelenlegi lakosság elődei a XVII. sz. végén telepednek Itt meg, majd a XVIII. században folytatódik a népesség kialakulása. Ebben az időben Besenyőtelken legnagyobbrészt armalista nemesek vannak és a mai lakosság tőlük származik. Ld. Borovszky S., i. m. 23—24. 1. ?0 Berze Nagy János: Babonák, babonás alakok és szokások Besenyőtelken. Ethn. 1910. 30. 1. 269