Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Takács Béla: Parádi üveghuta parasztedényei az egri múzeumban

repülnek a nyíláson, majd az edény fala mentén belehullanak a vízbe. Ha az edény megtelt elpusztult legyekkel, a vízzel együtt kiöntötték és újra megtöltve a légyfogót visszahelyezték az asztalra. A bodonyi asszonyok véleménye szerint a leírt tárgy az egyik leghatásosabb légy­irtó eszköz volt. A gyér számban előbukkanó díszedények közül egy kis méretű, „rücskös" díszű, szög­letes szájú kancsót mutatok be a 26. képen. A gömbölyű testű edényke alsó részén sűrűn elhelyezett plasztikus domborulatok csillogó külsőt kölcsönöznek a kancsónak, mely a préselt vagy festett poharakkal, butéliákkal együtt komódon kapott helyet. Különlegesség számba mennek azok a tej- és színes üvegből fúvott, belül üreges, csíko­zással díszített hímestojások, amiket a huta munkásai ajándékozás céljára készítettek. 14 A tanulmányom során ismertetett ivó-, tároló-, vegyes használati edények és tárgyak között alig található olyan darab, ami az elmúlt esztendők alatt még használatban lett volna. Az előbbiekben többször utaltam arra, hogy a tárgyakat, edényeket padlásról, kamrából, szekérszínből, a mécseseket az istálló ablakából szedték elő és nagyon könnyen váltak meg a különböző edényektől és tárgyaktól, nem egyet hosszas keresés után találtak meg, ami érthető, hiszen régóta használaton kívül voltak. Az pedig, hogy szívesen adták a tárgyakat, nemcsak azért történt mert a múzeum számára gyűjtöttem őket, hanem egyszerűen mint felesleges „lomokra", nem volt szükség rájuk a háztartásban. A parádi üveghuta parasztedényeinek gyűjtése még nincs befejezve. Minden bizonnyal a további munka folyamán még nagyon sok érdekes, kifejezetten a parasztság számára készült üvegtárgy kerül majd elő a hevesi falvakból. Azt hiszem azonban, hogy a már eddig összegyűjtött és a jelen dolgozatomban ismertetett edények és tárgyak meggyőző módon támasztják alá a bevezetésben kifejtett véleményemet, mely szerint a parádi huta termékeinek jelentős része enthnographiai anyagként kezelendő és helyüket a magyarság tárgyi néprajza keretén belül kell megjelölni. Takács Béla A telkibányai kerámiagyár munkásai hasonló hímestojásokat készítettek keménycserépből festett díszítéssel. Bakó Ferenc megyei múzeumigazgatónak a tárgyak tanulmányozása céljára való átengedéséért, Szederkényiné Kovács Évának a fényképek elkészítéséért ezen a helyen is köszönetet mondok. A szövegben ismertetett edények és tárgyak neveinél, kivéve a „pincetokba való palack, bal­lon"-t, mindig a helyi, illetve népi elnevezést használtam. 254

Next

/
Thumbnails
Contents