Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Molnár László: Az Apátfalvi Keménycserépgyár Földváry Sándor haszonbérlete idejében (kb. 1850–1866 között)
(meghalt 38 éves korában). Neid Antal — kőedénygyáros legény — 1844-től (kremzani, Morvaorsz. szárm.) — faber — 1860 — 1865 fabricans — Dániel József — porcelános legény — 1845-től — porcelános legény — 1847 — porcelángyáros legény — 1848 — kőgyári festő — 1851 — pictor in kőedénygyár — 1857 — pictor in kőedénygyár — 1859 — general pictor in kőedénygyár — 1863 — fabricans — 1864. Mindek József — porcelános legény — 1848. Noszky György — kőedény gyáros legény — 1849 — kőedénygyáros legény — 1851 — kőedénygyáros legény — 1852. Hörpech Antal — kőgyáros legény — 1852. Josephus Bayer — opific kőgyár— 1853 — (jajvicsi, Bohemia szárm.) — opific murárius — 1855. Franciscus Prokop — mesterember kőgyáros — 1855 — fabricans — 1853 — fabricans operarius — 1863 — operarius — 1864. Josephus Mandl — Vasculárius in kőedénygyár — 1855. Joannes Durzó — (Foglalkozás megjelölés nélkül) 1856 (apátfalvi szárm.). Loco Wannger (foglalkozás megjelölése nélkül) 1857 (obsterlixi, Bohemia szárm.). Franciscus Bundray — in kőedénygyár — 1857. Joannes Bundray — magister in kőedénygyár — 1858. Joannes Schuller— pictor in kőedénygyár— 1858 — operarius — 1862 — fabricans — 1864 — Antonius Herpt — orbiculárius in kőedénygyár 1858 (schlaggenvaldi, Bohemia szárm.) (meghalt Apátfalván 40 éves korában). Venceslaus Hein — orbiculárius — 1857 — fabricans — 1861. Adalbert Srab — orbiculárius in kőedénygyár — 1859 — (jajvicsi, Bohemia szárm.) — operarius — 1860 — operarius — 1861 — operarius — 1866. Joannes Srab — orbiculárius in kőedénygyár, 1860. Joannes Kraus — faber in kőedénygyár — 1860. Melchior Uhlela — opifex — 1860 — opifex — 1864. Josephus Brauer — faber — 1861 (neuterhauseni szárm.?). Antonius Girba — opifex — 1861 (tiroli szárm.). Franciscus Matulai — opifex — 1861. Joannes Frint — opifex — 1861. Joannes Herman — actuarius(?) 1862. Antonius Nagy — fabricans — 1863 (dési szárm.) — Joannes Csuhaj — operarius in kőedénygyár — 1864 — fabricans — 1866. Alexander Dubrovszky — fabrica director, — 1864 — (kassai szárm.) — fabrica director — 1865 Josephus Kertész — fabricans — 1866 (hollóházi szárm.) 17 . A munkások származását többnyire csak a születési hellyel jelölték, de az apátfalvi gyárnál azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy alapításától kezdődően évtizedeken keresztül a miskolci gyárakból is kerültek át munkások. 18 A két gyár között ilyen kapcsolat évek folyamán azok termékeinek formai és stiláris alakulására is hatással volt. Az apátfalvi és miskolci gyárak jelentős szerepet töltöttek be a XIX. század második felében a falusi lakosság díszítőművészeti igényének kielégítésében. A gazdagon festett „rózsás" tányérok, a nagyobb méretű díszes korsók, a dohánytartók, a kulacsok, gyertyatartók és egyéb olyan tárgyak, amelyek korábban, vagy még azokban az évtizedekben is a 17 A gyárban dolgozók névsorát az Apátfalvi Rk. Plébánia, keresztelési, házassági és halotti anyakönyvek alapján állítottuk össze, az Egri Állami Levéltárban lévő másolatok és a Bélapátfalvi Rk. Plébánián lévő eredetiek felhasználásával. 18 A Miskolci Kőedénygyárakban dolgozó szakmunkások, akik az apátfalvi gyárban is dolgoztak, a megjelölt években: Hüttner József — 1838—1842 között, Neid Antal — 1841—1842 között, Noszky György — 1841. évben, Dániel József — 1841—1843. között, Joannes Bundray — 1834—1836 között, Répásy Ferenc — 1855. évben, Andreas Jankovics — 1856. évben, Joannes Schuller — 1856—1860 között, Josephus Dubrovszky — 1859. évben, Kertész József — 1859. évben. A fenti névsor csak azokat foglalja magába, akik 1866-ig fordultak meg a miskolci, illetve az apátfalvi gyárakban. A későbbi évek munkásait a gyárról szóló következő tanulmányban közöljük. 220
