Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)
Molnár László: Az Apátfalvi Keménycserépgyár Földváry Sándor haszonbérlete idejében (kb. 1850–1866 között)
Herenden az ötvenes esztendők végén egy Aue nevű festő dolgozik. 0 A vezetéknév kevés az összefüggések igazolására, lehetséges, hogy mégis az egykori apátfalvi gyár vezetőjéről van szó. Vahot írását, apátfalvi tevékenységével kapcsolatban hitelesnek tekintjük. Aue személye, szakmai hozzáértése, a már korábban odakerült szakmunkásokkal együtt sem képes leküzdeni azokat a nehézségeket, amelyek egyrészt a szabadságharc következtében állottak elő, másrészt azt, hogy ő sem rendelkezett megfelelő tőkével a gyár további fejlesztésére. A Papnevelő Intézet és az első haszonbérlők, vállalkozók viszonya, megállapodásaik ezideig nem kerültek elő. Feltételezzük, hogy a gyári beruházások egy részét időnként Egerben igyekeztek az újabb bérlőkre áthárítani. 7 A szabadságharc éveiből előkerült adatokból megállapítható, hogy az üzemben a termelés hosszabb időre nem szűnt meg, azonban a gyár vezetésében csak 1850 körül következett be változás, amikor a Papnevelő gazdasági vezetősége újabb haszonbérlőt talált Földváry Sándor személyében, aki nem volt jártas az edénygyártásban. A nemesi családból származó Földváry részben anyagi javai révén került a gyár élére, amit közel másfél évtizeden keresztül haszonbérelt. Apátfalván az ottani rk. plébánia anyakönyve, mint „kőedénygyári haszonbérlőt" említi első alkalommal, 8 1850. szept. 20-án, amikor Sándor — Károly nevű gyermekét megkeresztelték, aki négy nap múlva meghalt. 9 Az anyakönyvek több alkalommal is említik. 1851-ben felesége, báró Paulina Rozner gyermekszülés következtében elhalálozik 10 . Két év múlva 15 esztendős József nevű fiát temetik el. 11 Feltételezzük, hogy az első házasságból származott nagyobb hozomány birtokában vált lehetővé számára a gyár haszonbérletének megszerzése. — Földváry nem sokáig maradt özvegy, mert két esztendő múlva ugyancsak Apátfalván köt házasságot a vele egyidős özvegy Sophia Desevfy nemes származású hölggyel, amikor házassági tanúként testvérét, Ludvig Földváryt jegyezték be. 12 Földváry hasznon bérelete idején az első gyárigazgató Hüttner József volt, aki ezt a feladatot nem egészen haláláig, 1851-ig látta el. A gyár későbbi műszaki vezetőit még nem ismerjük. Feltételezhető, hogy Földváry Hüttner halála után tevékenyebben bekapcsolódott a gyár irányításába és egy ideig nem alkalmazott külön igazgatót. Ezt azzal is indokolhatjuk, hogy azokban az években még ott voltak azok a kitűnő szakmunkások, akik Miskolcról kerültek Apátfalvára és ott Hüttnerrel együtt rakták le az új gyár alapjait. Köztük volt a tehetséges Dániel József festő, Noszky György és a morva származású Neid Antal, akik a gyártást, az egyes munkafolyamatokat végezték és a műhelyeket irányították. A haszonbérletben működő gyár másfél évtized alatt fejlődött igazán termelőüzemmé és alakult ki abban egy sajátos népies irányzat, amely jelentős helyet vívott ki magának a hazai keménycserép történetében. Ez a stílusirányzat kisebb módosulással tovább élt, egészen a XX. század első évtizedének végéig. A másfél évtized alatt előfordult, hogy a fentiek ellenére külön vezetője volt a gyárnak, mert Földváry valóban nem foglalkozott a gyártás gyakorlati részével, 13 szakképzett irányítás nélkül pedig a termelés nem volt megoldható. 8 Ruzicska L: A Herendi Porcelán (1939) 58. o. 7 Az egri érseki levéltár Papnevelő Intézetének iratai az 1963/64. évben nem voltak hozzáférhetők. A további kutatások még gyarapíthatják a gyárral kapcsolatban ezideig előkerült adatokat, különös tekintettel annak első évtizedeire. 8 Egri Állami Levéltár: Bélapátfalva Rk. Plébánia Születési Anyakönyve, 1850. No. 87. 0 Uo. : Bélapátfalva Rk. Plébánia Halotti Anyakönyve, 1850. No. 74. 10 Uo.: Bélapátfalva Rk. Plébánia Halotti Anyakönyve, 1853. No. 103. 11 Uo.: Bélapátfalva Rk. Plébánia Halotti Anyakönyve, 1853. No. 73. 12 Uo. : Bélapátfalva Rk. Plébánia Házasultak Anyakönyve, 1855. No. 7. ia Nagy L: „Magyarország családi címerekkel" (1857). A nemesi családokról készített összeállításában több Földváry nevű család is előfordul. Az Apátfalvi Kőedénygyárat bérlő Földváry Sándor egyik családdal sem hozható kapcsolatba. Valószínűleg elszegényedett nemes család leszármazottjáról van szó, aki megfelelő jövedelmet biztosító földbirtok hiányában fordult az ipar irányába. — Két alkalommal is házasságot kötött, aminek során juthatott olyan anyagiakhoz, amibő a gyár haszonbérletére és beruházásokra is fordíthatott. 218
