Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Ringelhann Béla: Az egri megyei kórház

többi csatlakozó épület egy részét a XIX. század közepén és végén, a Markhót Ferenc utcai főfrontot 1907-1909. évek között építették, amikor a kórházat nagyvonalúan modernizálták. A négyszögű, műemléki épületrész egyemeletes, a déli szárny szabadon álló, a Markhót Ferenc utca felé 10 ablaktengelyes, a Minaret felé 3 ablaktengelyes beosztással épült. Az egyenes záródású ablakokat egyszerű szalagkeret veszi körül, alul könyöklővel. Az ablakok elrendezésében ritmikus alakítás nem figyelhető meg. Az emeleti és földszinti ablakok között a felező vonalon körbefutó övpárkány látható, mely a XIX. század közepén készült. A Markhót utcai földszinti ablakokat kihajló rács takarja, melyeknek eredete a XIX .századra nyúlik vissza. 1842-ben a sarok felől számítva a második ablaknyílást megszüntették és ajtóvá alakították. 2. sz. ábra. A kórházépület, a volt dzsámi és a minaret ábrázolása 1823-ból. Érdemes megemlítetni, hogy miért történt a múlt században ez az ajtónyitás. A gyógyszertár, mint a későbbiekben látni fogjuk, meginudlása óta itt kapott helyet. Ennek azonban ajtaja az utca felé 1842-ig nem volt. 1756-ban a szomszédos, harmadik ablak fölé kisebb yédőtetőt, alá párlépcsős emelvényt építettek, mert a gyógyszervásárlókat ezen az ablakon át szolgálták ki. (Lásd 2. sz. ábrát.) Az Irgalmas gyógyszertárból (vagy ahogy Egerben mondták: a „Mizerek patikájából" - a mizericordiánusok rövidítésével) a város szegényebb lakosai vásároltak, míg a jobbmódúak a jezsuita gyógyszertárat keresték fel. Az igénytelenebb, szegényebb lakosok megelégedtek az ablakon át történő kiszolgálással. Az épület nyugati szárnya az utca felől nem látható, a patak felé eső oldala a betegek kertjére nyílik. Tizennégy ablaktengelyes, az ablakok szalagkeretesek, könyöklővel, a földszinti 12. ablak helyén egyeneszáródású, egyszerű ajtónyílás van, a két utolsó földszinti abla191