Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Ringelhann Béla: Az egri megyei kórház

kot másodlagosan átalakították, megnagyobbították. A déli szárnyon látható övpárkány itt hiányzik. A nyugati szárny másik, templom felőli oldala egy kis négyszögű klastromkertre tekint. Az északi szárny a későbbi építkezések miatt csak megrövidülten látható, az emeleten 8, a földszinten csak 7 ablaknyílás van, mert a Minaret felé néző, legutolsó földszinti ablakot befalazták. Ez az északi szárny az utóbbi időben a Knézich utca felé is láthatóvá vált, mert a hosszú kőkerítést lebontották. Eger egyik nagyon szép, hangulatos városképe nyílik itt meg az észak felől érkező előtt: szemben a valószínűtlenül karcsú, égbeszökő Minaret, mögötte a vár monumentális tömege, a jobb hátsó térben a háztetők szeszélyes vonulata és ugyanezen oldal előterében a kórház zömök, nyugalmat és biztonságot sugárzó épülete. Erdődy püspök, a kórház alapítója, szándékát 1726. október 8-án kelt alapítólevelében hozta nyilvánosságra. Egyidejűleg telket vásárolt a patakontúli Csurgó utcában. A vásárláshoz hozzájárul, főleg csak eszmei, (földesúri) jogi szempontból a Káptalan is. Eger város adómentességet adományoz az új kórháznak. A püspök az Irgalmasrend használatába ekkor adja át a minarethez tartozó egykori török templomot, mely a város visszafoglalása után egy ideig a Káptalan használatában volt. III. Károly király és császár pecséttel erősíti meg az alapító oklevelet, ezzel az alapítás legmagasabb jogi elismerést is nyer. A kórházat Erdődy építésze, az olasz földön született, Egerben megtelepedett Giovanni Battista Carlone építette, akinek a püspök 1727—28-ban 1248 Ft-t utal ki az építkezésekért, munkásai részére. 1729-ből származó elszámolás szerint Carlone továbbra is dolgozik az épületen, Jenes Márton végzi az ácsmunkát, Moyser János kőfaragónak 380 Ft-t, Ottentaler Pál és Forst Sándor kőfaragóknak 66 Ft-t fizetnek. Az asztalos munkát Kálmán fráter készítette, 4 segéddel. 1732-ből származó adatok szerint Carlone még mindig dolgozik az épületen, a költségeket ekkor is a püspök fedezi. Ebből az időből egyik kőműveslegényének, Schauffler Józsefnek nevét is ismerjük. A betegek gyógyítása még a kórház megépítése előtt, 1727-ben megkezdődött, mert Erdődy a püspöki palotában előbb egy, majd két szobát biztosított részükre. A kórház legrégibb épületrésze a déli szárny, amelynek alapkövét a XVIII. századi bejárat jobb oldalán 1727. április 20-án helyezte el az alapító. 1728. december 27-én már át is adták a kórházat a betegeknek, a rendházat pedig a szerzeteseknek. A déli szárny egy részének és a nyugati szárny építése azonban nem fejeződött be ebben az évben. A gyógyszertár mai helyén, felette a szerzetesek szobája, a kórterem pedig a mai ebédlő helyén a nyugati szárnyban kapott elhelyezést. Erdődy 1728. február 3-án donatios levelet ad, melyben az ágyak szaporítására átengedi a Nagytályán, Szikszón, Kerecsenden lévő fácánosaiban felállított méhkasok jövedelmét. Ebben a levélben ezeket írja: „már építjük a konvent egyik traktusát, és ebben megkezdjük a gyógyszertár berendezését". A konyha és az első refectorium is a nyugati szárnyban kap helyet. 1730. március 25-én kezdik meg ezek építését és még abban az évben be is fejezik („das Refectorium aber zum Völligen gebrauch gebaut worden"). Valószínűnek tartjuk, hogy ez volt az az építkezés, amelynek költségeit 1732-ben fizették ki az építésznek. A két meglévő szárny, a déli és nyugati, hamarosan szűknek bizonyult és az utóbbiban elhelyezett kórterem falait nedvesség támadta meg. Az épületek az ebben a korban sokkal bővebbvízü Eger patak áradási területén épültek és az árvizek a későbbi századokban is sok kárt okoztak. 1747-ben hozzákezdenek az északi szárny megépítéséhez, a falak és a boltozások ebben az évben el is készülnek. 1748-ban a kórterem készen fogadja a betegeket, akiket június 27-én, „Szent László, a magyarok királya ünnepén" helyeznek el az új betegszobába. Ugyanebben az évben a korábbi kórtermet „teljesen és gyökeresen" újjáépítik, átalakítják ebédlővé. November 28-án az új refectorium fölötti részbe már be is költöznek a szerzetesek. Ekkor építik az ebédlő elé a szép, keresztboltíves folyosót (lásd 3. sz. képet). Mindhárom 192