Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)

költségek biztosításával tegye lehetővé. A csatolt orvosi bizonyítvány szerint, a munkaképtelenné vált asszonynak a lábai betegedtek meg s „heves fájdalmai enyhülésé"-t

145 várták az egri termálvízben való fürdéstől. Lengyel Dániel, Wachtel Dávid és Török József munkáikban nagyra értékelik az egri termálvizű fürdő gyógyhatásat és részletesen ismertetik gyógyjavallataikat. Míg Wachtel és Lengyel „a gasteini, pfäffersi, különösen azonban a wildbadi mellé sorolható"-пак mondotta, addig Török szerint „közelebb állnak a wildbadi (Würtenberg), a híres schlangenbadi (Nassau hercegség), a neuhausi (Stiriában) és a landecki (Sziléziában) gyógyvizekhez".

146 A XIX. század orvosainak véleménye alapján, az alábbiakban sorolhatjuk fel, azon megbetegedéseket, amelyek esetében kedvező gyógytényezőnek találták az egri termálvizet. Rheumatizmus, csúzos és köszvényes fájdalmak, ízületek duzzanatai, csonttörések utáni fájdalmak, idült bőrbetegségek és fekélyek, emésztési rendellenességek, ha azok gyomorégéssel, böfögéssel járnak, hasüri szervek (máj, lép) duzzanatai, keményedései, sárgaság, pangás a verőceér-rendszerben, aranyeres és kőbántalmak, melankólia, hipochondria, aktív vérzések, nők fehér folyása. Említésre méltó, hogy az indikációk zömükben azonosak, vagy igen közel állnak Markhót Ferenc 1764-beli diagnózisaihoz.

147 EGYÉB MELEGVIZŰ FÜRDŐK A XIX. SZÁZADBAN A hajdani kisebb török ilidzsa, a Balneum Minus épülete, amely már a XVIII. század derekán erősen romlásnak indult, lassan elvesztette erdeti rendeltetését és a földesúr „mosóház"-aként használták. A régi neve azonban a XIX. században is tovább élt: „Melegvízi kisebb Fördő és Mosóhoz", vagy „Méltóságos Érsek Mosóháza''\

148 Pyrker idejében, 1839-ben ismét fürdő céljaira kezdték használni, mert „a mosóháznak kétféle rekesztése" „pro balneo" megtörtént.

149 1855-ben „a Csillag korcsmát és a kisebb mosóházat", valamint az ősi melegvizű tavat, „uszoda intézet"-té építették ki.

150 Az amorf formájú medence kerülete mintegy 98,60 méterrel, 525 m

2-t foglalt el.

151 A további években azonban a levéltári forrásokban nyoma vész az ilidzsa épületének s ma még nyitott kérdés, hogy mikor bontották azt le. 1864-ben, a „Káptalan-tó" szomszédságában, apró tímár házikók helyén, Simkovics Imre, a város első mélyfúrású kútjából nyert termálvízzel (26,2°C) üzemelő második fürdőházat adott át a forgalomnak, melyet már hónapok múlva bővített is.

152 Chyrer kimutatása szerint, 1885-ben itt 5 tükör-, 6 kád- és egy gőzfürdő volt.

153 145 „ . . . der unteren Extremiteten leidet, wodurch dieselbe zu körperlichen Arbeiten unbrauchbar geworden ist

. .." — „ . . . Linderung ihrer heftiger Schmerzen herbeiführen ..." EÁL. EÉGL. 1143. rsz. Nr. 951. 143 Wachtel D. 162—165. 1. — Lengyel D. 93—95. 1. — Török J. 16. 1. 147 EÁL. Heves megye közigazg. iratai. 1764. Nr. 37. 148 EÁL—EVL. Adóösszeírások. Pl.: Liber nr. 124. 3160. sz. tétel. — Liber nr. 133. 3157. sz. tétel. 149 EÁL—EÉGL. 1557. rsz. Nr. 122. 150 EÁL.—EÉGL. 426/b. rsz. Jelzet nélküli szerződés. 151 A szerző tulajdonában lévő mérnöki felmérés vázrajza az uszodáról, — valószínűleg az 1900-as évekből. 152 Eger. 1864. évfolyam. 14., 15. szám, — valamint 1923. évfolyam. Február 28. 2—3. 1. 153 Chyrer K. 63.1. 184