Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)

AZ ÉRSEKI FÜRDŐK ÜZEME A püspök-, 1804-től pedig az érsekföldesúr, — akár a XVIII. században, — bérletben hasznosította az „Egri Nagy Fürdő Ház"'

'-at, a „Kisebb Fürdőt és Mosoda"-t s a két korcsmát. Amíg 1828-ig „kótyavetyén, a legtöbbet igérő" kapta meg a bérletet, addig ezután már a „licitálás"-t a közös megállapodás váltotta fel. A XIX. század első felében csak három évre szólt az árenda, de 1853-tól már öt évi időtartamra. 1858-ig külön-külön bérletet alkatott a két ingatlan, de ettől kezdve már egy bérletbe vonták össze a kettőt. A fürdőházért 1803-ban 106, 1829-ben már 332, 1858-ban pedig már 1600 forint volt a bérösszeg. A kisebb fürdőért ugyanezen idő alatt a bérlő 64, 180 s végül 240 forintot fizetett. Az uszoda megépítése utáni időben jelentősen megnövekedett a tulajdonos bérletből eredő bevétele: évi 2200 forintra. Emellett értékes bevételt képezett a két fürdő-korcsmában kizárólagos joggal mért földesúri bor ára. A fürdőszolgáltatások árát a tulajdonos szabta meg a bérleti szerződésben. Rövid áttekintés a XIX. századi árviszonyokról: „Belső török fürdő" { 1 személyre Tükörfürdő \ társaságban Kádfürdő nyáron 1 személyre Kádfürdő télen 1 személyre „Külső közös fürdő" (Garasos f.) Uszoda Az árak általában megegyeznek a korabeli budai fürdők (pl. Rudas) szolgáltatásának díjtételeivel. A tükörfürdők Egerben azonban olcsóbbak voltak, mint Budán. A bérleti szerződés alapján, kötelessége volt a fürdősnek, a fürdőház gondja-viselése mellett, „a belső fürdőben gyakran kiszellőztetni, és mindenkor tisztán tartanV, valamint a szabadtéri medencék vizét szükség szerint, de legalább hetente egyszer kicserélni s felburjánzó növényzetet (algásodás — S. I.) is kiirtani.

154 A MELEGVIZŰ FÜRDŐK A XX. SZÁZADBAN A nagymúltú érseki fürdő, a XIX. század végére, a XX. elejére elavulttá vált, mert, — bár hasztalan sürgették a város haladó erői,

155 — sem a tulajdonos, sem a bérlők nem korszerűsítették azt. Bár már 1902-ben javasolták a városi képviselőtestületben, hogy a fürdőket a város vásárolja meg, a vételre, — a fürdőknek 1911-től bérletbe vétele

156 nyomán, — 1914ben került sor.

157 Ekkor végezte el a termálvíz első modern analízisét Weszelszky Gyula, aki kimutatta benne a legjelentősebb hatóanyagát: a rádiumemenációt, (A vízzel előtörő gázokban 13,8 milimokro-curie!) Ő az „indiferens hévvíz"-ek csoportjába sorolta.

158 1918-ban megalakult „a városi fürdők megvételére, kifejlesztésére, uszoda, gyógyfürdő... létesítésére s ezzel kapcsolatban szálloda, gyógykórház stb. létesítése céljából" az Egri 154 Fürdőbérleti szerződések a XIX. századból: EÁL.—EVL. B. CLXVIII/b. 1419. — EÁL.— EÉGL. 426/aés b rsz. Jelzet nélkül.—EÁL.—EÉGL. Liber nr. 285. Nr. 2., 3. — EÁL.—EÉGL. 1226. rsz. Nr. 477. — EÁL.—EÉGL. 1214. rsz. 1828. okt. 26-i gazdasági ülés jegyzőkönyve. 155 Pl.: Hevesvármegyei Hírlap. 1905. évfolyam. Máj. 7. 1. 1. — EÁL. EVL. 1902. aug. 2-i közgyűlés jegyzőkönyve. 1,3 Egri Újság. 1910. évfolyam. Január 4. 3. 1. 157 EÁL.—EVL. 1918. okt. 19-i közgyűlés jegyzőkönyve. 158 Lásd a 128. jegyzetet. 1823-25 1853-58 1892-94 4 garas 10 kr. 30 kr. 6 kr. 20 kr. 12 kr. 25 kr. 20 kr. » 4 kr. 2 kr. 5 kr. 15 kr. 185