Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)

A négy új fürdőszoba, a törökeredetű nyolcszögletű nagy medence épületének déli falával párhuzamosan, egy folyosó („ámbitus") közbeiktatásával, egymásmellett épült meg, amint az 1938-ig látható is volt.

64 Sajnos Szarvas Ferenc tervrajza nem került levéltári megőrzésre, de nagyszámú levéltári adat egybevetése, a XX. század elejéről fennmaradt fürdőalaprajz s az épület gondos vizsgálata nyomán megállapítható, hogy az új fürdőszobák, — a fürdős 4 szoba-konyha-kamrás lakását és a „Nap"-hoz címzett érseki fürdőkorcsmát magábafoglaló épület

65 egy részének feláldozásával, — ahhoz csatlakoztak. Gerzovics Ferenc fürdős egy leveléből megtudjuk, hogy a fürdőbővítés során, konyháját, kamráját és cselédszobáját elbontották.

66 A kőmívesszámlák is „Ótska falak elbontásáról és eltisztításáról", „öreg falakra rakott új fal"-ról tesznek említést.

67 A Szarvas-féle szerződésben szereplő „vízmelegítő", azaz a fürdőszobák részére csőhálózaton át forró vizet szolgáltató kazánház és a hidegvizet biztosító berendezés épülete, a török-fürdő keleti fala déli végén nyert kialakítást. A helyiségek déli fala, egyben a fürdőszoba-folyosó északi falát képezte. (Lásd a Pyrker-féle 1839— 40-es építkezés során kialakított fürdőház rekonstrukciós alaprajzát, 4. ábra.) Az új fürdőrész megépítésével, az addigi tulajdonképpeni fürdőház (török-fürdő és a két Extra-Bad) egybekapcsolódott a közelében álló lakóépülettel, melynek távlati képe jól felismerhető a Francz József-féle tervrajzon,

68 valamint egy 1823-ban készült térképen

69 is. (2. ábra.) Az 1829—30-as építkezések után sem képezett az egri termálfürdő egységes épületet és kétségtelenül fel volt rajta ismerhető a komplexum egyes részeinek különbözősége, eltérő rendeltetése és a különböző időszakokban való bővítéses építkezés típusos jellege. Az is bizonyos, hogy a két tükörfürdő épületéről keletre eső terület, — mely a későbbi időben, a fürdőház északkeleti részének adott helyet, — ekkor még beépítetlen volt. Ez egyébként kitűnik az előbbemlített térképről is. A Szarvas-féle építkezés során, 1829—30-ban megépített déli fal, mely klasszicista jeleket mutat, — ma is elüt a később kialakított főhomlokzattól. Az ablakközökben kialakított oszloppillérek igen szerény dór oszlopfőkkel élénkítettek. Az ablakok is egyszerűbb kialakításúak: egyenes záródásúak, kőkeretesek és a falsík elé ugrók. Az új fürdőszobák a kor színvonalán állottak. A kádakba forró és hidegvizes csapok nyíltak.

70 Joggal írhatta Fejes Mihály, az első fürdőorvos

71 a „nagyobb célszerű változtatásokéról és a „fürdőszaporítások"-ról : „Miáltal azon akadály volt félig-meddig elhárítva, melyet e gyógyvíz eddig semmisége, s homályban lappangása okának bizton mondhatni.. ,

72 Jól számított Pyrker, amikor a termálvizű fürdő iránt megmutatkozott szükségletet elégítette ki első egri építkezése során. A fürdőfejlesztés olyan kedvezően éreztette hatását, hogy hamarosan, — nyolc év múltán, — „a fürödni kívánkozók reményen felül növekedett sokasága csak hamar éppen olyan szűknek találá a fürdő intézetet, mint előtte volt, úgy annyira, hogy az . .. 1838-ik év nyarán által magok a városbeliek is több napokkal előbb kényteleníttetének a fürdőt megrendelni, különben hétről-hétre nem jutának hozzá".

73 64 EÁL.—EVL. MÜO. Tervrajzok. Nr. 110. 65 Lásd a 8a jegyzetet. 66 EÁL.—EÉGL. 1216. rsz. (Gerzovics Ferenc levele.) 67 Lásd az 53. jegyzetet. 68 Lásd a 8. jegyzetet. 69 EÁL.—Térképtár. T. 195. 70 Fejes M. 2. fejezet. 71 Fejes M. 1. fejezet. 72 Lásd a 71. jegyzetet. 73 Lásd a 71. jegyzetet. 174