Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)

AZ ÚJ DÉLI FÜRDŐSZÁRNY FELÉPÍTÉSE. 1828 — 1830 Az érsek az első építkezés előtt, 1828 tavaszán tervet és költségvetést kért és kapott Povolny Ferenc és Szarvas Ferenc építőmesterektől. Povolny 21 433, Szarvas pedig 16 510 forintban állapította meg az építési költségeket.

51 Úgy látszik, hogy Szarvas terve nyerte meg az érsek tetszését, mert az első benyújtott tervre és költségvetésre kapott észrevételek

52 figyelembevételével, 1829. április 24-én átdolgozottan nyújtotta azokat be.

53 Hamarosan, 1829. május 13-án meg is kötötték Pyrker megbízottai Szarvas Ferenc egri építőmesterrel a szerződést: ,,. .. a Méltóságos Egri Érseki Uradalomtúl adandó Materiálékbúl 4. Ujj Fördő Szobákat, hozzá valá Ámbitussal, VízMelegítővel, árnyékszékekkel és cső-húzással

54 edgyütt. .. beadott Plánumom és előmértékem szerint.. . megépíteni tartozom tökéletes erős és állandó munkával. . ."

55 Érdekes, hogy „az Épületnek Fundamentumát a Méltóságos Uraság különös Napszámban egész a Czogliig

56 megépítteti, ezen Contractusra a kőmíves munka csupán a Czoglin felül számítva értetődik, — csak akkor, midőn készen lesz, az Épület fog felmérettetni..." Ez a szerződés lényegében megváltoztatja a Pyrker-féle fürdőépítkezésekről eddig vallott elképzeléseket. Ugyanis kiderült, hogy 1828-ban nem csupán „rendbehozatta'''' az épületet?

1 de a bővítés jelentős hányadával nem várt 1839-ig. Az építési munkálatokat, még a Szarvassal kötött szerződés aláírása előtt megkezdték. 1829 márciusában már ásták az alapokat, — április derekán pedig éjjel-nappali munkával dolgoztak a „pilátverők'''.

E8 Éppen úgy, mint Eszterházy idejében, a fürdő falainak alapját a talajba vert cölöpökre rakták. A számlák „a meleg-víznél építtetett Ujj Fördőnek Fundamentumába Karóknak és Rostoknak",

59 valamint „az Fürdőnek Fundamentumához Karók leverésére kívántató Bálvány"-nak

60 és „Karó-verő masina"-nak

61 költségeiről szólnak. A fürdőépítkezésen egész sor egri iparosmester dolgozott: Szarvas Ferenc és Sebestyén János építő-, Már Mátyás ács-, Weingert György lakatos-, Hering András és Görög Márton kovács-, Óberfrank Antal asztalos-, Hagerer Frigyes bádogos-, Radeczky Pál tetőfedő-, Schell Jakab festő- és mázoló-, Schir József üveges-, Somogyi Ignác fazekas-, Jüsztl János harangöntő-, Barg Ferenc és Zack (Czák) Fülöp rézöntő-, Holczer János rézműves-, Koller János gombkötő-, valamint a deméndi Lang János és Sir Ágoston kőfaragómesterek, nemkülönben Stiller pesti kutásómester.

62 Az új fürdőszárny 8645, a régiek helyreállítása 217 forintba került, amihez járult még, az érsekföldesúr által kiadott 3264 forint értékű építési anyag.

63 Tehát az egri hévvizü fürdő fejlesztésének első ütemére 8906 forintot költött Pyrker László. Ha összehasonlítjuk Szarvas Ferenc költségelőirányzatát (16 510 forint) a ténylegesen felmerült költségkihatásával, kétségtelenné válik, hogy több tervezetett munkára nem került sor még ekkor. így mindenek előtt a török-fürdő újraboltozására és befedésére. 51 EÁL—EÉGL. 1143. rsz.Nr. 949. 52 EÁL.—EÉGL. 1143. rsz. Nr. 943. 53 EÁL.—EÉGL. 1497. rsz. Nr. 21. 54 Cső- azaz vízvezeték építésével. 55 Lásd a 53. jegyzetet. 56 Az épület lábazatáig. 57 Lásd a 41. jegyzetet. 58 EÁL.—EÉGL. 1497. rsz. Nr. 16. 59 EÁL.—EÉGL. 1497. rsz. Nr. 2. B,) EÁL.—EÉGL. 1497. rsz. Nr. 5. fiJ EÁL—EÉGL. 1497. rsz. Nr. 4., 39. 62 EÁL—EÉGL. 1821., 1822. rsz. alatti elszámolások. 63 EÁL,—EÉGL. 1497. rsz. nr. 12., 13. 173