Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)

Pyrker az építkezések után az egri fürdőnek állandó látogatója volt : „... mint tulajdonos, a hét tükörfürdő

46 közül egyet

47 kizárólag a maga számára tartott fenn s ... ezen fürdőszoba a legnemesebb növényekkel lévén földíszítve, egy kis tündércsarnokhoz hasonlított".

48 A levéltári kutatás során előkerült egy aláírás nélküli szép színezett terv- és helyszínrajz,

49 mely a gyógyfürdő, meg nem valósult, nagyvonalú fejlesztését irányozta elő. A fürdőház épületét mintegy 65—70 méterre tervezte az ismeretlen mester s annak északi részébe ágyazta be a török-fürdő nagy medencéjét és a két, XVIII. századi tükörfürdőt. A téglalap alapú épület egészét, — a terv szerint, — egy hasonló formájú, nagy belső udvar foglalta volna el. Ezt az épületet is valószínűleg klasszicista stílusban tervezte a mester, amire, a homlokzat középső részén, a bejáratnál feltüntetett 2—2 oszlopból is következtethetünk. A fürdő mellett pompás nyilvános fürdőpark is szerepel a terven, amint az ebben a korban már általánosan elterjedt/

0 A nagy melegvizű tavat, zömében mai alakjára rendezte volna a körültekintő tervezet. Sajnálatosan azonban, nem ez a pompás terv került kivitelezésre, hanem egy lényegesen szerényebb. 3. ábra. Meg nem valósult nagy fürdőépület és környékének területrendezési terve, — 1828—29-ből. 46 A második építkezési periódusban, — amint majd látni fogjuk, — a török- s a két tükörfürdőt, válaszfalakkal, hét kisebb tükörfürdöre osztották. 47 Valószínűnek látszik, hogy a legnagyobb méretű, ún. 7. számú tükörfürdöről van szó. 48 Kubinyi F.—Vackot 1. 39. 1. 49

EÁL.—EÉGL. Tervtár I. 118. 50

/. V. Melion 113.1. 172