Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)

1797-ig évi 80 forintot tett ki. Pók „kegyelem által" 40-ért kapta meg Eszterházytól, mely csekély összeget a püspöki gazdasági prefektus, a fürdőbővítés nyomán, „méltányos"-nak vélte eredeti értékére emelni, „mivel mind a fördő, mind pedig a lakás új építkezés által szaporíttatik". Pók panasszal élt magához a püspökhöz, aki teljesítette kérését és 40 forintban hagyta meg a továbbiakban is a bérösszeget.

36 A fürdő árendája nem jelentett számbajövő hasznot a tulajdonosnak, ellenben a. fürdővel kapcsolatos korcsmában a fürdős csakis a püspöki borokat mérhette. Ebben a vonatkozásban már jelentősebb összeg, például 1798—99-ben évi 326 forint folyt be a gazdasági pénztárba.

37 Az eddig általában kialakult véleménnyel

38 szemben megállapíthatjuk tehát, hogy Eszterházy Károly nem két külön- (tükör-) fürdőt építtetett, hanem — a török-fürdő helyreállításán túlmenően, — csak egyet, a keleti fekvésűt. A nyugati fekvésű „Extra-Bad"-ot, még 1741-ben gróf Erdődy Gábor emeltette. Amikor 1786-ban Eger város II. Józsefeié terjesztette a kettős földesurasággal (Eszterházy Károly püspök és a káptalan) kapcsolatos panaszait, keseregve állapította meg, hogy a fürdőházakat „az uraság az maga hasznára megtartotta", — viszont „volt az város . . . csupán csak az ég alatt és útfélen lévő melegvizek mindenkori szabad használatában, amelyben is a lakosok maguk ruhájokat mosták és vásznakat fehérítették". De három éve (1783) még ebből is „kirekesztetvén, pénz fizetésre kényszeríttettek".

39 PYRKER LÁSZLÓ, A FÜRDŐÉPÍTŐ A XIX. század harmadik évtizedében végre igazi gazdája akadt az egri fürdőnek, Pryker László érsek személyében, aki 1827-ben került Egerbe.

40 A szakírók eddig általában úgy közölték, hogy először 1828-ban az érsek csak rendbehozatta, kijavíttatta a fürdőházat és csak 10 esztendő múltán, 1838-ban bővítette azt.

41 Genthon István pedig azt írta, hogy „az átalakítás 1828-ban történt".

42 Jelen tanulmánnyal kapcsolatos levéltári kutatás kétségtelen bizonyossággal tisztázta Pyrker László két fürdőépítkezésének időpontját, jellegét, mértékét. Az érsek fürdőépítkezési kedvének rugóját keresve, megállapíthatjuk, hogy minden bizonnyal fontos szerepet játszhatott abban az a körülmény, hogy maga is beteges ember volt, aki sokat és nem egyszer évente többszőr is járt külföldi gyógyfürdőkbe, — például az ausztriai Gasteinbe.

43 Szeretete a gyógyfürdők iránt abban is megmutatkozott, hogy egyik fürdői útjáról, a rá jellemző színes leírásban, emlékezett meg, „Die Reise zu den Heilquellen" címmel.

44 Emellett természetszerűen, az e korban Európaszerte általában fellendült gyógyfürdő-kultúra, illetve annak gazdaságossága

45 is szerepet játszott, a fejlesztés-bővítés tervében. 36 EÁL.—EÉGL. Liber nr. 288. 366—367. 1. nr. 251. sz. tétel. 37 EÁL.—EÉGL. Liber nr. 85. 301.1. 38 Breznay I. 243. 1. — Balogh Gy.—Zétényi E. 33. 1. — Albert F. 308. 1. 39 EÁL.—EKML. II. rend. Div. A. fasc. 2. nr. 37. 40 Benkóczy E. 9.1. 41 Breznay I. 245.1. — Balogh Gy.—Zétényi E. 33.1. 42 Genthon I. 275. 1. 43 Czigler Á. 95., 103.1. 44 EEK. Kézirattár. MS. nr. 10 394. 45

/. V.Melion 114.1.