Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Sugár István: Az egri melegvízű fürdők története. (II. 1791–1965.)

2. ábra. A melegvizű fürdők környékének térképe 1823-ból. — A : Érseki nagy fürdőház. (Balneum május.) B: Nagy melegvizű tó. C: Kisebb fürdő, mosoda. Az egri thermálfürdőnek erről a stádiumáról jó képet fest, az Egerben is megfordult Vlagyimir Bronyevszkij cári tiszt: „A fürdők igen jól megépítettek, tágasak és tiszták, a vízvezeték egész sor szobán halad keresztül.

32 A fürdőkamrák,

33 azonban amelyekben a padlózat ritkán összeillesztett deszkából áll, leengedik a vízvezetékből a vizet és a szoba csaknem embermagasságig megtelik meleg, átlátszó vízzel. Nincs kénes illata, de sajátságai majdnem ugyanazok, mint a budai vizeké, csak nem hatnak olyan erősen. A kiütést szintén elmulasztják, de gyógyító hatásuk lassabban jelentkezik. Két fürdőt vettem, egy forintot fizettem érte összesen".

34 A termálfürdőt a püspök-tulajdonosok ebben az időben is bérletben hasznosították. Például 1789-től egészen a századvégig, Pók Mátyás volt az egri „fördős".

Zb A bérösszeg Bronyevszkij itt téved, mert nem vízvezeték táplálja a fürdőszobák medencéit, hanem közvetlenül a padozatuk alatt felbugyogó hőforrások. Itt a két különfürdőről (Extra-Bad) van szó. V. Bronyevszkij 70—77. 1. EÁL.—EVL. Adóösszeírások. Liber nr. 90. 2873. sz. tétel és nr. 91. 2888. sz. tétel. — EÁL.— EÉGL. Liber nr. 288. 366—367. 1. 251. sz. tétel. 170